A
spanyolnátha félelmetes genetikai hasonlóságokat mutat az Ázsiában
terjedő madárinfluenza vírusával.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Két, egymástól független kutatócsoport is
megállapította, hogy a spanyolnátha vírusa, amely 1918–19-ben húsz–ötven
millió embert ölt meg, félelmetes genetikai hasonlóságokat mutat az
Ázsiában terjedő madárinfluenza vírusával. Az sem lehetetlen, hogy a
vírus mutánsa közvetlenül átugrik az emberre, s nincs szüksége arra,
hogy az emberi influenza vírusát használja közvetítőként.

A Nature című tudományos lapban publikáló amerikai tudósok
azt állapították meg, hogy a spanyolnátha vírusa a mostani
madárinfluenza vírusában észlelt mutáns gének egy részét is tartalmazza.
A szerzők szerint ez újabb figyelmeztetés: a mostani H5N1 vírustörzs
súlyos veszélyt jelenthet az emberiségre.

A Science-ben az atlantai járványügyi központ tudósai
egy egér szervezetében éltre keltették az 1918-as vírust. A mintát egy
olyan nő teteméből nyerték, akivel a spanyolnátha végzett Alaszkában
1918-ban: maradványait tartósította a fagyott talaj. A halálos vírust
szigorúan őrzik, de újraélesztése volt az egyetlen módja genetikai
tanulmányozásának: a tudósoknak sikerült összeállítaniuk a vírus teljes
genetikai szekvenciáját. Kiderült, hogy az 1918-as vírus olyan genetikai
elemeket tartalmaz, amelyeket az akkori emberek immunrendszere nem
tudott kivédeni – emiatt voltak rendkívül veszélyesek. A vírus genetikai
kódjának utolsó három elemét vizsgálva pedig az is kiderült, hogy olyan
genetikai mutánsokat is tartalmaz, amelyek megdöbbentően hasonlítanak
az Ázsiában jelenleg is keringő, csak madarak szervezetében észlelt
vírusokhoz.

Fontos felfedezés az
is, hogy az amerikai tudósok által azonosított mutációkat azokban a
génekben találták, amelyek szabályozzák a vírus szaporodását a
gazdasejtekben. Valószínűleg ezek a mutációk tették lehetővé az 1918-as
vírusok gyors szaporodását.
Jelenleg a H5N1 vírustörzs az
ilyen mutációknak még csak egyes részeit tartalmazza. Ám ezek is
elegendők lehetnek a madárinfluenza-vírus virulenciájának növekedéséhez,
potenciálisan pedig az ember közvetlen megfertőzéséhez.