Végre
tisztázódott, hány pontot is lehet szerezni jövőre nyelvvizsgával: a
kormány elfogadta a felvételiről szóló rendeletének módosítását. E
szerint marad a 20 többletpont.
(Forrás: Népszabadság)

Húsz pont, tíz pont, 15 pont, 20 pont – a
felsőoktatási intézményekbe készülő diákok, akár egy pingpongmeccsen,
úgy kapkodhatták a fejüket, ha arról volt szó, hány többletpontot is ér
majd a nyelvtudásuk 2006-ban. A 2005-ös érettségi felvételin összesen 20
pontot lehetett bezsebelni a nyelvvizsgákkal. A középfokú, C típusú
nyelvvizsga hét, a felsőfokú, C típusú nyelvvizsga pedig tíz
többletpontot ért. Ha valakinek volt két felsőfokúja, 20 többletpontot
kapott, de ha három középfokút szerzett, ami elvileg 21 pontot ért
volna, akkor is csak húszat kapott – ennyiben maximálták a nyelvtudásért
járó többletpontok számát.

Ez azonban a felvételin túlzottan a nyelveket beszélő
fiatalok javára billentette a mérleget. Könnyebben juthatott be valaki
két felsőfokú nyelvvizsgával, de csak sima középszintű érettségivel az
egyetemre (120+20 pont), mint az, akinek nem volt ugyan nyelvvizsgája,
de kitűnőre teljesítette két tárgyból is az emelt szintű érettségit
(120+14 pont). Márpedig a nyelvismeret nem érhet többet a szaktudásnál –
érveltek akkor sokan.

Ezt látta
be, legalábbis erre hivatkozott a nyáron Magyar Bálint oktatási
miniszter is, amikor bejelentette: jövőre már csak legföljebb tíz
többletpontot ér majd a nyelvvizsga. Bejelentése azonban komoly
felháborodást váltott ki a szülőkből és a diákokból, akik – a felvételi
szabályok ismeretében – rengeteg időt és pénzt áldoztak nyelvtudásuk
fejlesztésére. A tárca illetékesei ezért – a felsőoktatási szakmai
szervezetekkel egyeztetve – változtattak álláspontjukon. Úgy döntöttek:
nem a felére, hanem csak a háromnegyedére csökkentik a nyelvvizsgával
megszerezhető pluszpontok számát. Azt közölték: 2006-ban és 2007-ben
továbbra is hét pontot ér a középfokú, tízet a felsőfokú nyelvvizsga, de
együttesen is legföljebb tizenötöt kasszírozhat érte a felvételiző.
2008-tól viszont valóban tíz pontra csökkentik majd a nyelvtudásért
adható többletpontok számát.

Pár
héttel később ismét módosította álláspontját a miniszter. Ekkor már az
ombudsmanokra hivatkozott, akik azon a véleményen voltak, hogy meg kell
adni a kellő felkészülési lehetőséget a felvételizőknek. Vagyis, kellene
adni egy kis türelmi időt, mielőtt életbe lép a változtatás. Hiszen a
most végzős középiskolások az utóbbi két évben – elméletileg – már a
felvételire készültek. Ezért tehát a miniszter újabb bejelentést tett:
2006-ban és 2007-ben marad a 20 pont, és majd csak 2008-tól csökkentik
tíz pontra a nyelvvizsga értékét.

A
bejelentések most végre jogszabályi formában is testet öltöttek: múlt
héten a kormány elfogadta a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet
módosítását. Ebben pedig 20 többletpont szerepel. Jövőre és azután tehát
hét pontot ér a középfokú, tízet a felsőfokú nyelvvizsga, akármennyi
papírja is van azonban valakinek, akkor is legföljebb csak 20
többletpontot zsebelhet be a nyelvtudását igazoló dokumentumokkal. Két
év múlva pedig valóban csak legföljebb tíz nyelvi többletpont
szerezhető.

Megszűnik a 2005-ben
legtöbbet bírált „pontösszesöprési” lehetőség is: csak azért az emelt
szintű vizsgáért adható többletpont, amelyből kiszámolják a felvételi
pontokat. Tehát nem lehet az új, emelt szintű érettségi pontjait
összevonni a régi vizsga eredményeivel. Azokon a szakokon, ahol két
érettségi vizsgatárgy alapján számítják ki a felvételi pontokat,
egy-egy, legalább közepes emelt szintű érettségiért hét-hét többletpont
jár, ahol viszont csak egy vizsgatárgyat írtak elő, annak emelt szintű
érettségijéért 14 többletpontot adnak.

A felvételin a pluszpontokkal együtt így változatlanul
maximum 144 pontot lehet elérni. Az alap 120-ból 60 a hozott pontokból
állhat össze: ebből maximum tíz lehet az érettségi átlageredményének
kétszerese, további legföljebb 50 pedig a középiskolai osztályzatokból
alakul ki. A szerzett pont is maximum 60 lehet: ez a felvételiként
előírt egy vagy két érettségi tárgyból adódik úgy, hogy egy vizsgán
legföljebb 30 pontot lehet elérni (a 2006-ra szakcsoportonként előírt
felvételi tárgyak listája megtalálható az Oktatási Minisztérium
honlapján, a www.om.hu-n).

Az így megszerezhető 120 ponthoz járulhat még a
nyelvvizsgáért vagy az emelt szintű érettségiért, illetve, új elemként a
Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenyein
elért helyezésért (nagydíj öt pont, első díj három pont) összesen 24
többletpont.

A pluszpontok számát
még tavaly maximálták: változatlanul hiába van valakinek egy felsőfokú
és egy középfokú nyelvvizsgája (20 pont), meg két emelt szintű jeles
érettségije (14 pont), akkor is csak 24 pontot kaphat az elméletileg 34
helyett.

Az emelt szintű érettségi
egyébként továbbra sem felvételi követelmény: 2006-ban is csak az angol,
a német, az olasz, a spanyol és a francia szakokat tömörítő úgynevezett
bölcsész kettes szakcsoportban lesz kötelező. De annak, aki
„slágerszakokra” – például jogász, orvosi, kommunikáció, pszichológia,
gazdasági képzés – pályázik, a többletpontok reményében tanácsos
megpróbálkoznia az emelt szinttel. Ezt maguk az egyetemek is javasolják
most már, kötelezővé ugyanakkor csak 2007-től tehetik az emelt szintű
érettségit.

A sikeres felvételihez
legalább 78 pontot el kell majd érnie mindenkinek, legyen szó államilag
finanszírozott vagy költségtérítéses képzésről. Eddig 72 pont volt a
küszöb, amelyet át kellett lépni. Ez azonban már kettes érettségivel is
abszolválható, a minisztérium pedig nem szeretné, hogy elégséges
teljesítményű diákok is bekerüljenek az egyetemekre és a főiskolákra,
ezért emelte meg hat ponttal az alsó határt. A felsőfokú szakképzésre
viszont továbbra is be lehet majd kerülni 72 ponttal.

Marad a felvételi
létszám, változik az elosztás

A 2005. évihez hasonlóan a jövő évi államilag
finanszírozott felvételi keretszámát is 62 ezer főben határozta meg a
kormány. A belső arányok viszont változnak, már csak azért is, mert
jövőre már nem hagyományos egyetemi és a főiskolai képzések indulnak,
hanem csak új típusú, úgynevezett bachelor szakok (magyarul: felsőfokú
alapképzés). Ezekre 45 ezer fő vehető fel jövőre államilag
finanszírozott szakra, felsőfokú szakképzésre 12500 fő, osztatlan
képzésre pedig 4500 fő. Osztatlan képzések maradnak ugyanis (tehát a
többi szakterülettel ellentétben nem tagolódnak három- vagy négyéves
bachelor, majd kétéves masterképzésre) a jogi, az orvosi és az
építészeti képzések. Ezekre 3400 diák vehető fel, a szintén osztatlan
képzéses művészeti területre pedig 1100 fő. A felvehető 62 ezer diákból
54500 járhat majd nappali, 7500 pedig esti és levelező
képzésre.