Az i.e.
1. század a római történelem egyik fénykora: ám míg a kor vezető
alakjairól, így Ciceróról, Caesarról, vagy épp az irodalmi alkotásokról
sokat tudunk, mégis alapvető információkkal, így a Birodalom lakóinak
számával nem vagyunk tisztában. Két amerikai kutató most egy matematikai
modellel, és az egykor elásott kincsek számbavételével próbálta
orvosolni a helyzetet. (Forrás: Múlt-kor)

Pontosan ma sem tudjuk, hogy az i.e. 1. században
valójában mennyien is élhettek az egyre növekvő Római Birodalomban,
ezért a kor szakértői is különböző számokkal dobálózva próbálják
meggyőzni egymást igazukról. Ennek eldöntése ugyanis attól is függ, hogy
a birodalmi cenzusokba csak a felnőtt férfiakat, vagy a nőket és
gyerekeket is beleszámították-e, így Itália lakossága ekkor hihetetlenül
lecsökkenhetett, vagy pedig pont hogy megduplázódhatott. Ha pedig ez
utóbbi lenne igaz, a korral kapcsolatos történelemkönyveket újra kéne
írni, és egyben fontos lenne újragondolni a korszak gazdasági és
szociokulturális közegét is.

Az amerikai tudományos
akadémia lapja, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS)
egy, a témához kapcsolódó cikket (Coin
hoards speak of population declines in Ancient Rome)
jelentetett meg, amelyben Peter Turchin, a Connecticuti Egyetem
biológusa, és a Stanford Egyetem ókorkutatója, Walter Schiedel a
korabeli kincsleletek alapján vizsgálta a római
társadalmat.

A szakértők azokat az elásott kincseket
vizsgálták meg, amelyeket válságos periódusokban rejtettek a föld
mélyére. Szerintük ezen leletek kiváló betekintést biztosítanak a
nyugtalanságok időszakába, hiszen az egyéneket ért katasztrófák
összesítése képet adhat arról is, hogy mi történhetett a társadalom
egészével.

A kutatók most az ókori források elemzése
és magyarázata helyett egy speciális matematikai modellt alkotottak meg,
amely i.e. 100 előtt és után mutatta be a nagyobb változásokat. A
modellhez hozzáadták a rendelkezésre álló népszámlálási adatokat is: a
program hiteleségét igazolta, hogy a pun háború előtt
népességnövekedést, majd visszaesést, illetve a második században egy
újabb növekedést mutatott.

A végeredmény az i.e. 100
utáni időszakban is az eddig tézist igazolta: bár a lakosságszám
csökkent, az i.e. 1. század végére a kutatók szerint összességében 4-5
millióan élhettek a Római Birodalomban, illetve ez azt is jelenti, hogy a
korábban elvetett felvetés is részben igaz lehet: a cenzusban szép
lassan megjelentek a nők és a gyerekek is.

A kutatók
szerint mostani tézisük is azt igazolja, hogy az egyes tudományágak
között szorosabb együttműködésre lenne szükség, hiszen az
interdiszciplináris kutatások (amit Kliódinamikának neveztek
el) sokkal átfogóbb, teljesebb és hitelesebb képet adhatnak a
történelemről.