Idén
zajlanak az Einstein-év eseményei, s talán nem feledkezhetünk meg
arról, hogy hány magyar tudós, matematikus és fizikus segédkezett egykor
Albert Einsteinnek.
(Forrás. National Geographic)

Az elfelejtett, illetve kevésbé ismert magyar tudósok
között van Szilárd Leó atomkutató, Grossmann Marcell matematikus,
Lánczos Kornél, aki a matematikában és a fizikában is jelentős
eredményeket ért el, továbbá Einstein felesége, a Magyarországon
született Mileva Maric, és Kemény János, a Basic programozási nyelv
kidolgozója. Majdnem mindannyian matematikusként segédkeztek a
relativitáselmélet atyjának, miután Einstein maga nemigen értett a
bonyolultabb matematikához. (Relativitáselméleti teóriájába még így is
sok matematikai hiba csúszott, s mint azt Simonyi Károly írta A fizika
kultúrtörténete című munkájában, utóbb egy Ives nevű matematikus vezette
le helyesen a híres E=mc2 képletet.)

Persze az, hogy valaki magyarnak számít, sokszor önkényes
kategorizálás, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia idején született
Mileva Maric vagy Grossmann Marcell egyáltalán nem volt magyar
származású, az előbbi szerb, az utóbbi svájci felmenőkkel rendelkezett,
és mindketten Svájcban találkoztak később Einsteinnel. Mindketten
viszont a magyar iskolarendszer, legalábbis a középfokú oktatás
büszkeségei lehetnek. Egészen pontosan a magyar és a horvát
iskolarendszert dicsérhetjük, mivel Maric a zágrábi Királyi Gimnáziumba
járt középiskolába, míg Grossmann a pesti Berzsenyi
Gimnáziumba.

Maric nem egyszerűen
csak Einstein feleségeként vonult be a tudománytörténetbe, hanem
matematikusként minden bizonnyal Einsteinnel közösen dolgozta ki az
általános relativitáselméletet. Amikor az első, erről szóló tudományos
közleményt megírták, akkor eredetileg ketten szerepeltek szerzőként, az
utolsó pillanatban azonban Einstein lehúzta felesége nevét a kéziratról.
Amikor a tudományos lap szerkesztője megkérdezte, miért tette ezt,
Einstein úgy válaszolt: „Wir sind ein Stein.” Vagyis a saját nevével
játszva, „egy kő”-nek minősítette párosukat. Mindezt Marx György idézi
fel A marslakók érkezése című kötetében.

Maric alighanem a matematikai alapok kidolgozásában
segített Einsteinnek, aki nem igazán értett ehhez a tudományhoz, ő
fizikus volt ugyanis. Az is Maric társszerzősége mellett szól érvként,
hogy Einstein nem az első volt a relativitáselmélet felfedezésben,
hiszen előtte már két matematikus, köztük a híres francia Poincaré is
közzétett hasonló teóriát. Ezek az elméletek matematikai lapokban
jelentek meg, – ezért nem ismerte meg azokat a világ –, s nem biztos,
hogy Einstein maga matematikai szaklapokat olvasgatott volna, sokkal
valószínűbb, hogy Maric ismerte ezeket a folyóiratokat. Maric szerepét
azonban alighanem még a tudománytörténészeknek kell tisztázniuk, s e
téren maradt elég megoldandó feladat számukra.

A másik, szintén Magyarországról származó, nem magyar
eredetű családból kikerült matematikus Grossmann Marcell volt. Ő svájci
gyároscsalád sarjaként született Budapesten, és a Berzsenyi Gimnáziumba
járt középiskolába. Később Svájcba került, ahol az általános
relativitáselmélet geometriáját dolgozta ki Einsteinnel együtt. Az
általános relativitáselmélet kétévente tartott konferenciáját egyébként
Grossmann Marcell Találkozónak hívják ma is. Az egyetemen Einstein
egyébként nem nagyon járt be a matematika előadásokra, a vizsgákra is
évfolyamtársának – ki másnak, mint Grossmann Marcellnek – a jegyzeteit
használta. Innen ered az ő kapcsolatuk. (Egyébként Mileva Maricot is a
svájci felsőoktatási intézményben ismerte meg Einstein.)

Miután Einsteinnek megromlott a
kapcsolata feleségével, és az 1910-es években el is váltak egymástól, a
relativitáselmélet kidolgozójának hirtelen szüksége lett matematikus
segítőkre. A 20-as években ajánlotta be nála Szilárd Leó – akivel
Einstein közösen kutatott, és többek között egy hűtőgépet is
szabadalmaztattak együtt – Lánczos Kornélt. Ő tanársegéd lett Einstein
mellett. Jóllehet csak egy évig töltötte be ezt a posztot, évtizedeken
át megmaradt a barátsága Einsteinnel. Ha bonyolultabb matematikai
problémát vetett fel valaki az általános relativitással kapcsolatban,
ekkoriban Einstein így felelt rá: „Kérdezzék meg Lánczost!”.

Amikor Einstein Amerikába került,
Kemény János lett a Princeton Egyetemen a segítője. Kemény utóbb
kidolgozta a Basic programozási nyelvet, és a világon elsőként ő
vezetett be internetes összeköttetést egy későbbi egyetemi munkahelyén.
Ugyancsak adott matematikai segítséget Einsteinnek Balázs Nándor is,
akiről szintén Marx György emlékezett meg.

A relativitáselmélet atyja azonban nemcsak
matematikusokkal működött együtt. A fizikusok közül elsősorban Szilárd
Leóval ápolt tartós baráti viszonyt. Amerikában – amikor már mindketten
ott éltek, közös németországi munkájuk után – még egy FBI-jelentés is
tanúskodik arról, hogy Einstein megbízhatónak tartotta Szilárd Leót, és
kizárta azt, hogy esetleg idegen hatalomnak információkat adna át a
magyar fizikus, amikor erről kérdezték (vagy kémlelték ki) a véleményét.

A 2005-ös év egyik szenzációja
lehet, ha megépítik Einstein és Szilárd közös találmányát, azt a
hűtőszekrényt, amelyen még Németországban dolgoztak együtt. Ám közös
tevékenységüknek nem egy frizsider a legfőbb hozadéka! Amerikában is
együttműködtek: a német tudós Szilárd hatására írta meg korszakalkotó
levelét, amelyben Roosevelt amerikai elnököt az atombomba megalkotására
ösztökélte. Kevesebben szokták megemlíteni, hogy Szilárd és Einstein még
egy levelet írtak az elnöknek, csak akkor már arra figyelmeztettek,
hogy ne vessék be polgári lakosság ellen a pusztító bombát, hiszen akkor
már az USA és szövetségesei megnyerték a háborút. Ez a második levél
azonban már nem zavarta Trumant, az új elnököt, hogy Hirosimára és
Nagaszakira ledobja a bombát.