A legújabb régészeti-csillagászati tanulmányok szerint a két nagy gízai piramis, a Kheopsz és a Khephrén nem két különböző, hanem egyetlen nagy terv alapján készülhetett i.e. 2500 körül. (Forrás: Múlt-kor)

A közhiedelem szerint Kheopsz, és fia Khephrén illetve unokája Menkauré a gizai fennsík szélén álló piramisaikat i.e 2600 és 2450 között építették. A Milánói Műszaki Egyetem matematika tanszékének kutatója, Giulio Magli szerint azonban a csillagászati együttállások és a terep alapján akár egyértelmű, hogy a két nagyobb, azaz Kheopsz és Khephrén piramisát nem külön, hanem egyszerre, egy nagyszabású építkezés keretében emelték.

A Discovery News-nak adott interjúban a kutató elmondta, hogy a projektet Kheopsz dolgozhatta ki. A Cornell Egyetem arXiv aloldalán olvasható tanulmányban ezért azt állítja, hogy Kheopsz tervezte meg a két piramist, ezzel is apja, Sznofru példáját követve, aki hasonló építkezést hajtott végre Dahsurban. Khephrén pedig valószínűleg csak később sajátíthatta ki magánénak a kisebbiket.

Magli szerint elméletét az is alátámasztja, hogy a Szfinx felől nézve a nyári napfordulón (június 21.) a két piramis között látszik a hanyatló nap, amely a horizontot jelentő Akhet hieroglifát formázza meg. Ez két hegy között ábrázolja a Napot és a halál utáni életet szimbolizálja, a piramisban nyugvó fáraóét. Ez a jelenség azonban csak akkor rajzolódhat ki, ha ott emelkedik a másik, a Khephrén-piramis is. Nélküle ugyanis a szimbólum nem lenne látható.

A tanulmányok ezzel indokolják többek között a két piramist magába foglaló egyetlen tervet, amit az építmények elhelyezése is alátámaszt. További bizonyítéknak vélik azt a tényt, hogy Kairó egyik széléről személve, ahol annak idején Heliopolisz vallási központja állt, a piramisok teljesen egybeolvadnak, illetve a Kheopsz teljesen eltakarja a Khephrént.

Az elméletet más kutatók is támogatják, hiszen szerintük a mai napig igen keveset tudunk a 4. dinasztiában uralkodó Kheopszról (i.e. 2580-2566), akinek egyetlen ránk maradt portréjára csak egy apró, alig nyolc centis szobrocskából következtethetünk. Az uralkodót a görög történész, Hérodotosz később már kegyetlen zsarnokként mutatta be, aki népét rabszolgasorba hajtotta, hogy azok piramist építsenek neki. A régészek azonban elég régóta vitatják ezt az elképzelést.

Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője szerint mivel a munkások is megépítették saját sírjaikat, és azt a nemesekhez és hivatalnokokhoz hasonlóan felkészítették a túlvilágra, nem beszélhetünk rabszolgákról. Szerinte bérért dolgoztak, vagy a munka fejében nem kellett adót fizetniük.