Miközben
a Google már több ezer, főleg amerikai könyvtárból származó művet
szkennelt be és ezek egy része már elérhető az interneten is,
Franciaország továbbra is élesen támadja a céget.
(Forrás:
SG)

Az internetes keresőt üzemeltető vállalat még tavaly
decemberben kezdte el a legkülönbözőbb és legnevesebb amerikai egyetemek
könyvtáraiból származó mintegy 15 millió könyv digitalizálását. Mint
azt azonban Debbie Frost, a Google szóvivőnője elmondta, sajnos – a
szerzői és szomszédos jogi törvények miatt – a beszkennelt műveknek
csupán egy része lesz hozzáférhető a világhálón is. Azonban a helyzet
nem ilyen siralmas, hiszen például ahogy azt Ronald Milne, az Oxford
Egyetem igazgatója kijelentette, az 1920 előttről származó könyvekre már
nem vonatkoznak a szerzői jogi törvények, így ez a körülbelül 1 millió
mű gyakorlatilag bárki számára szabadon elérhető
válik.

A Google többek között az
Oxford, a Harvard, a Stanford és a Michigan Egyetemek, valamint a New
York-i Közkönyvtár könyveit digitalizálja. A szerzői és szomszédos jogi
törvények betartása miatt a Google szorosan együttműködik a művek
kiadóival és jogi szakemberekkel is. A szerzői jogi korlátozás Stefan
Keuchelnek, a Google Németország szóvivőjének tájékoztatása szerint azt
jelenti, hogy egy adott könyvből mindig csak részleteket, többnyire
egyszerre legfeljebb csak két oldalt lehet elolvasni és szintén maximum
két oldalt lehet előre- vagy hátralapozni.

A műveket a kaliforniai Mountain View-ben szkennelik be
egyenként, illetve egy, a Google által kifejlesztett, a művek
lapozására is képes szkennerrel. Bár a digitalizálási költségekről a
vállalat hivatalosan nem nyilatkozik, egy-egy mű szkennelése Keuchel
szerint mintegy 7 euróba kerül. A digitalizált könyvek később
felkerülnek az internetre és a Google minden olyan bevételből, amire egy
ilyen műre való keresés, utalás vagy olvasás során szert tesz, megfelez
az eredeti könyv kiadójával.

Peter
Kosewsky, a Harvard Egyetem szóvivője szerint az egész ügy legnagyobb
nyertesei a könyvtárak, méghozzá kétszeresen is. Egyrészt bárki a
világon beleolvashat az adott egyetem vagy könyvtár könyveibe, másrészt
ezeknek a műveknek a digitalizálását előbb vagy utóbb amúgy is el
kellene végezni. A Google segítsége tehát kapóra jön.

Franciaországban azonban korántsem lelkesednek ennyire
az ötletért, mert úgy vélik, az túlzottan kedvez az angolszász és az
amerikai kultúra további térhódításának. Éppen ezért a közelmúltban a
Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) olyan felhívást tett közzé, amely szerint
az európai könyveket is digitalizálni kellene. Jacques Chirac francia
elnök pedig ezzel párhuzamosan az Európai Unió elé terjesztett egy
javaslatot, amely szerint digitalizálni kellene a nagy európai
könyvtárak – legyenek azok köz- vagy egyetemi bibliotékák –
könyveit.

Renaud Donnedieu de Vabres
francia kulturális miniszter ugyanakkor kijelentette: ez a lépés nem az
angolszász és az amerikai kultúra ellen irányul, hanem azt a célt
szolgálja, hogy a felhasználók számára világszerte elérhető kulturális
kínálat minél sokszínűbb, változatosabb legyen.