2011-ig
nem vezetik be az összevont természettudományi oktatást – fakultatív
lesz az integrált képzés. (Forrás: Népszabadság)

Még az idén javaslat születhet a természettudományi
tárgyak integrált oktatásáról, ám a bevezetéshez szükséges programok és
eszközök legkorábban három év múlva készülhetnek el. A változtatást a
szakmai szervezetek zöme is szükségesnek tartja, akadnak azonban komoly
ellenzők is.

Alapvető félreértés a
természettudományi tárgyak integrált oktatása körül az, hogy egyetlen
integrált tantárgy létrehozása lenne a cél – nyilatkozta a
Népszabadságnak Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára. A valódi
szándék: integrált tananyagok, könyvek, informatikai eszközök és
pedagógiai módszerek kidolgozása, amelyek alkalmasak lehetnek mind az
integrált, mind a hagyományos fizika-, kémia- és biológiaoktatásra. Az
iskolák aztán szabadon dönthetnének, s azoknak az intézményeknek,
amelyek az összevont módszert választják, kerettanterv is
rendelkezésükre áll majd.

Az
államtitkár emlékeztetett: nem fekete-fehér a téma megítélése a jelenleg
is zajló szakmai vitában. A tanárszervezetek az általános iskola felső
tagozatának elején (5. és 6. évfolyamon) és a középiskolai szint utolsó
két évfolyamán látják jó lehetőségnek az integrált oktatást, a nem
szakirányban tovább tanulók részére.

– Átfogó, a természettudományos oktatást fejlesztő
programban gondolkodunk, erről zajlik most egy átfogó szakmai bizottsági
egyeztetés, s emellett több csoport is dolgozik a kerettantervek
előkészítésén és a tananyagfejlesztésen – összegezte a kormányzat
szándékát Arató Gergely.

Az
államtitkár által említett szakmai bizottság társelnöke, Csermely Péter
biokémikusprofesszor – egyben az Országos Köznevelési Tanács MTA által
választott tagja – lapunknak azt mondta: korábban levélben kérték Hiller
István szakminisztertől, hogy a tárca ne tegyen meghatározó lépéseket a
természettudományos oktatás átalakítására mindaddig, amíg el nem
készülnek az átfogó és alapos szakmai elemzések, mérések. – Reméljük, a
politika figyelembe veszi a kérésünket – tette hozzá.

A szakmai bizottságban a Kutató Tanárok Szövetségét
képviselő Gambár Katalin (a Szent Margit Gimnázium tanára) azt is
elárulta, milyen okok miatt látják szükségesnek átgondolni a
természettudományos oktatás mai rendszerét. Egyfelől az ilyen képzést
nyújtó egyetemek magasabb szintet várnak el a közoktatástól, a
legalacsonyabb pontszámmal bekerültek esetében gyakran előfordul, hogy a
törtek közös nevezőre hozása is problémát jelent. Másfelől az elmúlt
húsz évben legalább tíz százalékkal növekedett fizika ismeretanyagot a
korábbinál jóval alacsonyabb óraszámban kéne tanítani, ami óriási
feszültségeket okoz – szögezte le a szakember.