Június 30-án véget ért a 2022/2023-as érettségi időszak, ezzel pedig egy korszak is lezárult a hazai oktatásban. Jövőre, a 2020-ban bevezetett NAT alapján teljesen új alapokra kerülnek a vizsgák: igy 2024-ban érettségiznek először azok, akik már az oktatás új alapdokumentuma szerint kezdték meg középiskolai tanulmányaikat. A szakmai szervezetek vezetői a változtatásokkal kapcsolatban már négy éve kritikákat fogalmaztak meg, visszalépésnek tartották az új érettségi rendszert.

Előljáróban fontos azt tudni, hogy akik 2023 őszén terveznek érettségizni, azok számára még a régi, 2012-es NAT-ra épülő vizsgakövetelmények vannak érvényben.

Milyen újításokkal, változásokkal szembesül a maturáló diák?

• Természettudományos tárgyak: a vizsgázók ezentúl saját projektmunkát is bemutathatnak
• Informatika: 2020 óta digitális kultúra: kötelező lesz a portfólió bemutatása
• Történelem: A tantárgynál a változtatásokat elemezve, a Történelemtanárok Egylete több kritikai megállapítást tett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítások nyomán csökkent a társadalom-, életmód- és gazdaság-, és nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10 százalékról 17-23 százalékra. Növekedett a politikatörténeti témák aránya, s ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését” jelezte a szakmai szervezet közleményében.

Magyar:

• a szövegértésnél nyelvtani kérdések is lesznek;
• a gyakorlati szövegalkotástól, így például az érveléstől is elbúcsúzhatnak a diákok, lesz azonban helyette egy irodalmi-műveltségi teszt;
• változik továbbá a szóbeli is, az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül, felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke erősen bírálta azt, hogy a szövegalkotás helyett bekerül egy műveltségi teszt, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett. Nem szerencsés, hogy már az írásbelin előjönnek nyelvtani kérdések, ez a jövőben csak tovább növeli a tantárgy népszerűtlenségét. A társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikáció-központú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme volt a vizsgának – kikerül.

A felvételi rendszer is átalakul. A legfontosabb, már érvényes változások 2023-ban:

• A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörlik, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Változatlan marad, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
• Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
• Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.

2024-tól érvényes szabályok:

• Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük lesz kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pont számításába.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt fognak figyelembe venni (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

Forrás

---

Ha teheti, a kék ikonokra kattintva támogassa munkánkat!