Megnyílt
a Dzsingisz kán és öröksége című kiállítás szerdán Budapesten, a Magyar
Nemzeti Múzeumban.
(Forrás: Múlt-kor)

A csaknem félezer tárgy jelentős része mongol múzeumok
gyűjteményéből származik. A tárlat anyagát hat teremben, több mint 1500
négyzetméteren mutatják be. Hiller István oktatási és kulturális
miniszter a megnyitó előtti sajtótájékoztatón a mongol-magyar kulturális
kapcsolatok legjelentősebb vállalkozásának nevezte a tárlatot. „Ez a
kiállítás egy különleges képességű vezért, egy meghatározó történelmi
személyiséget és egy világbirodalom mindennapjait mutatja be olyan
gazdagon és látványosan, ahogy eddig még senki nem látta” – mondta a
megnyitó ünnepségen a miniszter.

Hiller István megtiszteltetésnek nevezte, hogy Bonn,
München, Schallaburg és Isztambul után Magyarországon is látható a több
mint 600 műtárgyat felvonultató tárlat, amit a világon eddig több
százezren csodálhatták meg. Mint mondta, Magyarországon eddig soha,
sehol nem látott leletek gazdagítják a Mongol Birodalom 800 éves
történetét bemutató vándorkiállítást, amelynek létrehozásakor a
kurátorok az élményszerűségre helyezték a hangsúlyt. A kiállított
darabok értékét jelzi, hogy a magyar állam összesen majdnem három és fél
milliárd forintos garanciát vállalt a kiállításra – tette hozzá a
szaktárca vezetője.

A miniszter
elismerően szólt a Mongólia történelmét a XX. századig bemutató
tárlattal egy időben megnyílt, Tatárjárás című kiállításról is, amely az
1241-42-es mongol hadjárat emlékeit vonultatja fel. Igazi kuriózum,
hogy a mongol történeti szemszög mellett megjelenik a magyar nézőpont is
– mutatott rá.

Kovács Tibor, a
múzeum főigazgatója – párhuzamot vonva a mongolok történelmével – arról
beszélt, hogy elődeinktől sokan rettegtek a kalandozások idején, és 1100
évvel később mégis honfoglalás-kiállítást rendeztünk Európa több
városában, bizonyítva azt, hogy őseink nemcsak pusztítottak, hanem egy
sajátos művészetet, kultúrát képviseltek. Ulzijszaihan Enhtuvsin,
Mongólia oktatási, kulturális és tudományos minisztere örömét fejezte
ki, hogy a kiállítás nemcsak a pusztító mongol seregeket idézi meg,
hanem a világbirodalom kulturális hatásaival és széles látókörű
irányítóinak történelmi szerepével is foglalkozik. Kitért arra, hogy az
elmúlt években Európa-szerte megváltozott Dzsingisz kán értékelése.
Példaként említette, hogy egyesek szerint a világhódító volt az, aki a
ma globalizációnak nevezett folyamatot elindította.

A megnyitóhoz kapcsolódóan Ulzijszaihan Enhtuvsin és
Hiller István mongol-magyar kulturális egyezményt írt alá. A három évre
kiterjedő megállapodás értelmében a felek kölcsönösen támogatják az
oktatási intézmények, a tudományos akadémiák, a kulturális intézmények
közötti együttműködést és tapasztalatcserét.

A kiállításon csaknem 10 olyan tárgy látható, amelynek
biztosítási értéke egyenként is meghaladja az 1 milliárd forintot. A
tárlat szeptember 2-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti
Múzeumban.