Ma is
több ezer bizonytalan eredetű középkori kódex létezik Európa
könyvtáraiban, illetve a magángyűjteményekben. A kutatók ezek
többségének származását nem ismerik pontosan, ám a jövőben a hasonló
problémás eseteket egy különleges DNS-vizsgálat oldhatja majd meg.
(Forrás: Múlt-kor)

Az
Észak-Karolinai Állami Egyetem egyik professzora, Timothy Stinson
elmondása szerint a vizsgálatokra azért kerülhet sor, mert az oklevelek,
és kéziratokhoz használt pergamen állati bőrből készültek. A
szakemberek ezért most egy olyan eljáráson dolgoznak, amelynek
segítségével sikerülhet ezen lapokból DNS-t kinyerni, majd egy olyan
különleges adatbázist kialakítani, ami segíthet megállapítani a lapok
korát is.

Stinson szerint a kéziratok datálása, és
azok eredetének megfelelő helyhez rendelése a mai napig élő problémát
jelent, mert eddig csak a kézírásokból, illetve a tinta anyagából tudtak
ezekre következtetni. Ezek a vizsgálatok azonban szinte mindig
megbízhatatlan eredményekkel szolgáltak.

A genetikai
tesztek azonban biztos eredményt ígérnek: az adatbázis alapjául azok a
kódexek és kéziratok illetve oklevelek szolgálnak majd, amelyek datálása
jelenleg teljesen biztosnak tűnik. A lapok egyébként igazi aranybányák,
hiszen Stinson szerint egy tipikus kódex legalább 100 állat bőréből
készült. Ha a biztos váz pedig megvan, kezdődhet az ismeretlen eredetű
kódexek vizsgálata.

A tesztek során az állatok közti
kapcsolatot, illetve a már korábban létező genetikai mintákat vetik majd
össze, és ennek segítségével megállapítható lesz, hogy a kódexek hol és
mikor készültek. Ebből pedig talán a középkori pergamenkereskedelem
útját is nyomon követhetik majd, amely a középkori könyvkészítés
fejlődésébe is bepillantást enged majd. A kódexek keletkezése azonban
így is homályban maradhat, mert bár a tinta és a lapok készítésének
dátumát már megtudhatjuk, az ismeretlen eredetűek esetében a lapokat
írók személye, és ennek ideje továbbra is homályban marad
majd.