Nemzetközi
és országos felmérésekről a PIRLS vizsgálat kapcsán
(Forrás:
www.om.hu)

Az oktatási rendszerek
hatékonysága régóta foglalkoztatja az oktatási szakembereket, kutatókat,
döntéshozókat. Ugyanakkor a tanárok, tanítók számára sem közömbös, hogy
az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt
tudást. Napjainkra az oktatási rendszer hatékonyságát mérő pedagógiai
vizsgálatok, értékelések elfogadottá váltak mind a pedagógiai, mind a
szélesebb értelemben vett közvélemény körében, és kezdenek beépülni a
mindennapi értékelési kultúrába is. Fontos azonban tudni, hogy ehhez
több mint harminc év kellett, ugyanis Magyarország ennyi ideje vesz
részt a különböző nemzetközi felmérésekben, és szervez országos
reprezentatív tudásmérő vizsgálatokat is. A mérések azért fontosak az
oktatáspolitika irányítói számára is, mert az eredményekből valós képet
kaphatnak a tanítás-tanulás hatékonyságáról, a tanulási tartalmak
érvényességéről, melynek alapján változtatásokat kezdeményezhetnek az
oktatás gyakorlatában.

Május végén
ismét egy országos felmérésre kerül sor, ám a sajtó és a közvélemény
figyelmét két korábbi nemzetközi vizsgálat eredményei foglalkoztatják.
Az eredmények hiteles értékelése érdekében nem szabad figyelmen kívül
hagyni e két felmérés, a 15 évesek képességeit mérő PISA-vizsgálat és a
4. osztályosok olvasását felmérő PIRLS-vizsgálat hátterében húzódó
koncepcionális és mérésfilozófiai különbségeket. Ezek lényegét jól
kifejezi Hans Wagemakernek, az IEA ügyvezető igazgatójának a PIRLS
vizsgálat eredményeit ismertető nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott
kijelentése, mely szerint a 4. osztály az olvasástanítás kritikus
pontja, ugyanis eddig a gyerekek olvasni tanultak, ezután annak
érdekében olvasnak, hogy tanuljanak.

Azok a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, melyekben
tanulóink természettudományból és matematikából kiemelkedő eredményeket
értek el a hetvenes-nyolcvanas években, többnyire a tudományokhoz közel
álló tudáskoncepciót képviselték. Ezek a felmérések azt vizsgálták,
hogyan sajátították el a tanulók a tudományok logikája mentén
kidolgozott tananyagot, mennyire teljesítették a tantervi
követelményeket. Ide sorolhatók az IEA nemzetközi összehasonlító mérései
(pl. az 1991-es Reading Literacy), vagy a 2001-ben lezajlott PIRLS
olvasásvizsgálat, mely az elmúlt hetekben a sajtó érdeklődésének
középpontjába került.