A tanulók
nincsenek tisztában a jogaikkal
(Forrás: Népszabadság)

Diákcsúcs 2003 néven a budapesti Millenáris
Parkban tartották az országos diákparlamentet. A rendezvényre az ország
minden iskolája küldhetett egy diákot, így négyezren jelentek meg a
helyszínen.

A tanácskozás végén 11
pontos ajánlást fogadtak el, amelyben leszögezik: a tanulói jogok
érvényesülésének legfőbb akadálya, hogy a diákok nincsenek tisztában
jogaikkal. A küldöttek nem tartják jónak, hogy az oktatási intézmények
többségében az évfolyam minden tanulója számára ugyanazt a tananyagot,
ugyanabból a tankönyvből, ugyanazzal a módszerrel tanítják. A résztvevők
szerint az iskola nem nyújt elegendő lehetőséget arra, hogy a lemaradók
felzárkózhassanak.

Az iskolai munka
nagy részét a tanári magyarázat és számonkérés adja, ehelyett a
diákoknak olyan feladatokat kellene kapniuk, amelyek építenek a
leleményességükre. A feladatok nehézségének, a megtanulandók
mennyiségének és tartalmának meghatározásakor figyelembe kellene venni a
tanuló életkorát, adottságait, fejlettségét.

A diákok szerint a tankönyvek nagy része tartalmában
elavult, minőségileg kifogásolható és drága. A tanár, a tantárgy, a
tananyag választásának lehetősége a legtöbb intézményben nehézségbe
ütközik. A diákparlament küldöttei azt szeretnék, ha az értékelésnek nem
a hiányosságok számbavétele, hanem a pozitívumok felsorakoztatása lenne
a célja. Szerintük meg kell akadályozni, hogy az osztályozás a büntetés
vagy a jutalmazás eszköze legyen. Azt kérik, hogy a követelményeket –
és ezzel a tanulók terheit – nemcsak az óraszámok csökkentésével és a
jelenlegi tananyag mechanikus zsugorításával, hanem tartalmi
átformálással csökkentsék. A diákok követelik, hogy a tanulókat érő
jogsérelmek ne maradhassanak következmények, jogorvoslat nélkül. A
szabályok tartalmazzanak szankciókat, és a pedagógusképzésbe és
-továbbképzésbe épüljön be a tanulói jogok ismerete
is.