Az
ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb
nyomokat hagyott az emberiség történetén. Hatása a gazdaságtörténetben, a
társadalom- és a művelődéstörténetben egyaránt kimutatható. Időszaki
kiállítás a Semmelweis Múzeumban 2008. szeptember 22-ig.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és
Levéltár Európa 220 orvostörténeti múzeuma közül a 20 legnagyobb közé
tartozik s így széleskörű nemzetközi ismertségnek örvend. A múzeum
kezdetektől fogva az orvoslás, gyógyítás történetét, az egészséghez,
betegséghez, halálhoz való viszonyt, mint összetett kulturális, szellemi
és társadalmi jelenséget vizsgálta és mutatta be kiállításain,
publikációiban, konferenciáin és előadásaiban. Az SOMKL így annak az
interpretációban a megfogalmazásában jeleskedett, amely az orvoslást és
az egészségügyet  kultúrtörténeti jelenségként értelmezi, s
vált mára nemzetközileg is elismert kutatóhellyé és közgyűjteménnyé.

Jelen kiállítás az európai pestis
járványok történetét vizsgálja művelődéstörténeti keretben, arra
igyekezve választ adni, hogy a járványok milyen összetett hatást
gyakoroltak az európai civilizációra. A kiállítás különlegességét talán
azon kettős nézőpontja adja, amely egyszerre igyekszik történeti
kiállítást és művészeti tárlatot megteremteni. Azaz a kiállított
festmények, metszetek, szobrok ikonológiai mondanivalója, és a korabeli
orvosi, közegészségügyi gondolkodás, illetve járványügy elemei
párhuzamosan, egymást kiegészítve és támogatva jelennek meg a
kiállításon. 

A kiállítás
történeti mivoltát néhány installáció emeli ki, amely hangulatfestés
céljait szolgálja, lehetőséget kínál a látogatónak a miliővel való
könnyebb azonosulásra. Bemutatjuk egy képzeletbeli város 15. századi
környezetét, egy patikus házának homlokzatával, amelynek ablakain
bepillantva látja látogató a korabeli gyógyszerészet eszközeit:
mozsarakat, edényeket, mérlegeket etc. A tér szemközti oldalán egy
pestisben megbetegedett család szegényes házának leszögezett és lezárt
ajtaja emlékezteti a látogatót a betegségben szenvedők szegregálására
(mint egyedüli biztos kényszerintézkedésre), és az ebből fakadó
kirekesztettségre. A termet kettéválasztó áttetsző háló egy templom
homlokzatát és kapuját idézi.  Ezen keresztül jutunk be a
szakrális térbe, ahol pestisvédőszentek szobraival, festményeivel,
metszeteivel és különféle kegyérmekkel, pestisérmekkel és pestis
keresztekkel találkoznak.

A külső
terem pestistraktátusok, közegészségügyi rendelkezések térképek, és
járványkórházak eredeti alaprajzai segítségével idézi fel a gyógyítás és
az egészségügy praxisát. S itt kerül bemutatásra a pestisorvos
elhíresült öltözete, a csőrös fejvédővel ellátott köpenyt viselő orvos
alakja, valamint egy 19. századi kézitalyiga, amelynek típusát járvány
idején halottak szállítására használták.  

Egy kisebb, külön teremben a
bubópestis megbetegedett emberek testrészeinek deformálódását mutatjuk
be, egy mai iparművész torzóinak segítségével. A teremben egyúttal a
témát bemutató 12 perces filmet is megnézhet a látogató. A terem
ugyanakkor hagyományos oktatás céljára is felhasználható, a diákokat
leültetve rövid bevezető előadás megtartására is alkalmas.

A látogatókat mindenhol részletes
magyarázó szövegek segítik a kiállítás minél teljesebb feldolgozásában. A
kiállításhoz természetesen katalógus és középiskolai diákoknak szóló
munkafüzet, feladatsor tartozik, s ez az anyag feldolgozását és
számonkérését is segíti.