„Ne
vásároljátok, ne olvassátok, mert katolikus-ellenes!” – szólította fel
az embereket Genova érseke, Bertone bíboros a vatikáni rádióban.

(Forrás: Magyar Rádió)

A Da
Vinci-kód című, 2003-ban megjelent, máig már 40 nyelvre lefordított és
20 millió példányban elkelt amerikai bestsellerről van szó, mely egy
éven át vezette az olasz könyv-slágerlistákat is. Ritka nagy
siker volt világszerte és nálunk is, a Da Vinci-kód című könyv. Könnyen
olvasható krimi, tele művészettörténeti részletekkel. Mona Lisa
sejtelmesnek beállított mosolya megfejtésével, ő ugyanis egyszerre lenne
férfi és nő, és jó néhány szentséges tabu megtámadásával.

Szent hitelvek és a művészi autonómia áll szemben egymással
az interpretációk sokasága közepette. Először meg akarjuk fejteni, meg
akarjuk tudni, igaz lehet-e vagy van-e bármiféle történelmi alapja Jézus
és Mária Magdolna házasságának? Lehetnek-e a francia királyok
leszármazottjai a házaspárnak? Aztán megbékélünk, és azt mondjuk, talán
nem is ez a lényeg.

A Da Vinci-kód
berobbanása a bestsellerek közé Amerikában meglepetést okozott. A téma
lenyűgöző. Dan Brown egy csokorba szedte a világ titkait – Mona Lisa
mosolyát, a Szent Grált, a szabadkőműveseket. A történet kitalált, de a
sztorit alkotó elemek létezőek – ezt maga a szerző mondja a bevezetőben.

A Da Vinci-kód 2003. decemberében
jelent meg Olaszországban és egy hónappal ezelőttig, több mint egy éven
át, szünet nélkül vezette a legolvasottabb könyvek listáját. Miközben a
világ összes olvasója Louvre szakértő lett és Párizsban a titkos
összeesküvés helyszíneit keresi, Amerikában pedig film készül a Da
Vinci-kódból Tom Hanks főszereplésével, az olaszországi Genova érseke,
Bertone bíboros a vatikáni rádión keresztül anatémát vetett a könyvre;
„Ne vásároljátok, ne olvassátok, mert
katolikus-ellenes!”

A kritikák
szerint Dan Brown az egyházat támadja, és ezt szándékosan teszi.
Előítéletei vannak, hazugságokkal és manipulációkkal teli könyvet írt,
és a legsúlyosabb az, hogy az olvasók azt hiszik, az igazat írja, tehát
Dan Brown köynve felfedi az egyház történelmi cselszövéseit. Bertone
bíboros szerint az egyház elleni támadás időzítése nem véletlen: A
2000-es jubileumi szent év után megjelent Da Vinci-kód II. János Pál
pápa és az egész egyház népszerűségét akarta megtörni.

Gábor György vallástörténész
elmondta, hogy minden vallásszociológiai felmérés szerint a vallásos
emberek jó része az egyház etikai, morális tanításait a mindennapi
életben nem fogadja el. Példa erre az abortuszhoz való viszonya, vagy a
fogamzásgátlással kapcsolatos magatartása a hívő embereknek. Egyre
nagyobb tehát a távolság a saját dogmarendszerébe zárkózott egyház és a
hívők között.

A vallástörténész
szerint azért érinti ennyire érzékenyen az egyházat egy ilyen
ártatlannak tűnő könyv, mert az egyház részéről a hit és tudás fogalom
teljes félreértéséről van szó. A hit és a tudás között nincs
összefüggés, nem zárja ki az egyik a másikat. A hit által megszerzett
tudás nem cáfolja a hitet, ugyanakkor a tudás nem tudja alátámasztani
vagy megcáfolni a hitet és fordítva. Ha az egyház attól fél, hogy a
megismerés, a tudás révén a hit rendszere valamilyen módon veszélybe
kerül, akkor téved.