A
történelmi kisváros lebombázásának 70. évfordulóján félárbocra
eresztették a zászlót a városházán és gyászlepleket terítettek számos
erkélyre a baszkföldi Guernicában, amelynek elpusztításával kapcsolatban
a mai napig nagyon sok homályos és téves információ él a
köztudatban.
(Forrás: Múlt-kor)

Az emlékezés is problémát
jelent

70 évvel ezelőtt, 1937.
április 26-án a spanyol polgárháborúban Francisco Franco tábornokot
támogató német és olasz vadászrepülőgépek földig rombolták Guernicát, a
történelmi baszk várost. A bombázást azonban már a kezdetektől fogva
téves információk özöne kísérte, amelyet a történészek csak évtizedekig
tartó kutatómunka során tudtak feltárni. Guernica eközben a második
világháború légibombázásainak előképe lett, amelyet Pablo Picasso
örökített meg a 20. század egyik leginkább emblematikussá vált
festményén.

De míg a pusztítás képe
kitörölhetetlenül belevésődött a világ köztudatába – és az egyre fogyó
túlélők elméjébe, Spanyolországban alig keltett feltűnést a 70.
évforduló. Országos szintű megemlékezések alig voltak, és csak kevés
spanyol politikus vett részt azon a misén, koncerten és koszorúzáson,
amelyet a guernicai temetőben tartottak a halottak
emlékére.

Számos ismert személyiséget hívtak meg a
megemlékezésekre, köztük az argentin Adolfo Pérez Esquivelt, a
Nobel-békedíj 1980-as kitüntetettjét, Juan José Ibarretxét, a baszk
autonóm kormány fejét és számos olyan város – köztük Hirosima, Volgográd
(a volt Sztálingrád) és Varsó – polgármestereit, amelyekben
nagy pusztításokat végzett a háború. Ibarretxe köszöntötte a
szőnyegbombázás néhány túlélőjét, majd Miguel Ángel Aranazzal, Guernica
polgármesterével együtt megnyitott egy kiállítást, amelyen fotók és
festmények láthatók a bombázás előtti és utáni városról. Guernica a
békéért címmel több nyelven felolvastak egy
nyilatkozatot.

A megemlékezés előestéjén a baszk
autonóm kormány feje azt követelte, hogy Madrid hivatalosan kérjen
bocsánatot a baszkoktól ezért a „Spanyolország nevében elkövetett
bűntettért”. A baszk kormány azt is követelte, hogy állítsák ki legalább
ideiglenesen a baszk kisvárosban Pablo Picasso 1937-ben festett
Guernica című műalkotását, amely jelenleg a madridi Zsófia Királyné
múzeumban található.

Sokak szerint mindez nagyon
jellemző az országra, amely a mai napig nem nézett szembe polgárháborús
múltjával. Spanyolország az elmúlt években jelentős kulturális és
gazdasági hatalommá vált, de kritikusai szerint a siker az ország
legnagyobb katasztrófájának romjaira épül.