Luxemburgban magasabb a nők átlagkeresete 0,2 százalékkal, mint a férfiaké, viszont Észtországban a legnagyobb a bérszakadék az EU-ban. Magyarország a felső tartományba tartozik a 17,3 százalékkal, mert az EU átlag 12,7 százalék – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén, annak kapcsán, hogy Claudia Goldin munkaügyi közgazdász kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat. / A cikkben idézik Kopcsik Istvánt, a TTE Bizottmányának tagját is.

(…)

A Magyar Közgazdasági Társaság a nők munkaerő-piaci helyzetéről szóló rendezvényén Kopcsik István, történelemtanár, a Történelemtanárok Egyletének bizottmányi tagja bemutatta a nők helyzetét és szerepét az emberi társadalmak életében.

Az emberiség történelmén keresztül levezette, hogy míg kezdetben a gyűjtögető-vadászó életmód volt a meghatározó, a nők szerepe fontosabb volt, matriarchális volt a társadalmi berendezkedés.A ma még élő természeti népek is így élnek.

Amint átálltak a termelő életmódra, így a mezőgazdaságban és állattenyésztésben megnőtt fizikai erő és a ráfordított munkaidő szerepe, a férfiak vették át az irányítást. Ez azóta is így van.

Ezzel a termelési móddal több embert lehetett eltartani, megindult egy népesség-növekedés, így a nők a gyerek szülés és nevelés által távolabb kerültek a létfenntartási folyamattól.

Nagyon szélsőséges lett a nők helyzete a történelem folyamán, a nagy királynők, a híres egyéniségek – Jeanna d’Arc, Olympe de GongosGouges, Emmelinen Goulden Pankhorst – mellett, óriási elnyomás is volt bizonyos időben és területen.

A XX. század is kitermelt néhány nagy női politikust, mint Indira Ghandi, Golda Meir, Margaret Thatcher.

Forrás