Az
esztergomi Északi kanonoksor, a nyírbátori Báthori-várkastély és a váci
főtér helyreállítása kapta meg tavaly az ICOMOS Magyar Nemzeti bizottság
Citromdíját. (Forrás: Inforádió)

A
legrosszabb, legkárosabb műemlékvédelmi beruházásokra, jelenségekre a
legjobbaknak kiírt pályázattal egy időben lehet jelölni. Az UNESCO
műemlékvédelmi világszervezete szakértő intézményének magyarországi
elnöke szerint a két díj együtt mutatja be a magyar műemlékvédelmi
valóságot.

Az ICOMOS a
műemlékvédelem legnagyobb nemzetközi civil szakmai szervezete, ennek
magyarországi tagja, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület évente
diplomával jutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt
helyreállítást.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság
Egyesület évente Citromdíjat is oszt, ezt a szervezet a legsikertelenebb
új beépítésért, átalakításért történeti környezetben, a
legtökéletesebben félresikerült műemléki helyreállításért, a méltatlan
hasznosításért vagy élő műemlék leginkább maradandóra sikerült
károsításáért – mondta az InfoRádiónak a szervezet
elnöke.

Ma már az ICOMOS- és a Citromdíjra közel
azonos számban érkeznek a jelölések, örvendetes, hogy a negatív példákat
is egyre élesebb szemmel figyeli a szakma – tette hozzá Nagy
Gergely.

A Citromdíj „elnyerésének” lehet
következménye: előfordult már, hogy egy projekt menet közben kapta meg
azt, így a folytatásban ennek hatására sikerült több értékes
épületszerkezetet megmenteni – közölte a Magyar Nemzeti
Bizottság Egyesület elnöke.

Nagy Gergely úgy véli: a
magyarországi műemlékvédelemre jellemző, hogy az építtetők előbb hozzák
meg a döntéseket, minthogy „megismernék azokat a lehetőségeket,
amelyeket az a műemlék megenged”.

E két díjat először
a Magyar Nemzeti Bizottság osztotta ki, de elképzelhető, hogy magyar
mintára több más tagszervezet is hamarosan bevezeti azokat –
mondta a Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke.