Felmérések
és következtetések az iskolába járó roma gyerekek
lehetőségeiről
(Forrás: Népszabadság)

A férőhelyek számának növekedésével a roma gyerekeket
is inkább felveszik a középiskolákba: ugyanúgy, mint 30-40 éve a cigány
munkásokat a bányákba és a kohókba.

A roma fiatalok tizede egyáltalán nem végzi el az
általános iskolát – derül ki abból a felmérésből, amelyet Babusik Ferenc
pszichológus vezetésével a Delphoi Consulting kutató- és tanácsadó cég
készített. A vizsgálat szerint a nem roma gyerekek 97 százaléka 15 éves
korára befejezi alapfokú tanulmányait, a cigányok esetében ez az arány
csak 70-75 százalék.
A cigány és a nem cigány fiatalok között a
továbbtanulást tekintve is nagy az eltérés. Az általános iskolát
elvégzett romák több mint háromnegyede a csekély hasznosítható tudást
nyújtó szakmunkásképzőbe jut be, mindössze 15 százaléka kerül
szakközépiskolába, gimnáziumban kevesebb mint hét százaléka folytatja
tanulmányait. A nem roma diákoknak mintegy 47 százaléka kerül
szakmunkásképzőbe, csaknem ötödük – 18,5 százalék – gimnáziumba nyer
felvételt.

A vizsgálat eredményét
összegző tanulmány szerint az érettségi nélküli szakmai végzettség a
gyakorlatban a munkanélkülivé válás előszobája. Márpedig az általános
iskolát befejezett roma fiataloknak csak 15-22 százaléka jut olyan
középfokú intézményekbe, amelyek jó esélyt kínálnak arra, hogy a diákok a
későbbiekben képesek lesznek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A kutatók
felhívták a figyelmet, hogy a roma tanulók aránya a nem romák esetében
is erősen befolyásolja a középfok választását: azokban az általános
iskolákban, ahol magas a cigány diákok száma, a nem cigány gyerekeknek
az átlagoshoz képest csak a fele tanul tovább
gimnáziumban.

Szintén az általános
iskolákban tanuló roma diákok helyzetét vizsgálta Havas Gábor, Kemény
István és Liskó Ilona. Elemzésük könyv alakban is
megjelent.
Ebben az áll, 1985 és 1996 között a gimnáziumi
férőhelyek száma 40, a szakközépiskolai férőhelyeké 70 százalékkal nőtt,
az általános iskolát végzettek száma viszont csökkent. A normatív
finanszírozás miatt a pedagógusoknak egzisztenciális érdeke, hogy minél
több tanulót vegyenek fel, és meg is tartsák őket. A könyv megállapítja:
„A több helyre kevesebben jelentkeztek, s így jutott hely a roma
gyerekeknek is. Kellett a gyerek a középiskoláknak, s ilyen körülmények
között még őket is elfogadták. Ugyanúgy, mint 30-40 évvel ezelőtt a roma
munkásokat a bányákban és a kohókban. A tanulók létszámának biztosítása
érdekében már a gyerekek felvételénél engedtek a korábban felállított
követelményekből. Keserűen szólva, engedtek abból is, hogy fehér legyen a
gyerek, de engedtek abból is, hogy tudjon valamit.” A korábbiakhoz
képest tehát lényegesen több cigány fiatal tanul tovább, de a többségi
társadalomhoz tartozók magasabb szinten tartanak az iskoláztatásban. A
távolság az elmúlt évtizedekben nem csökkent a romák és a többiek
között.