Báthory Erzsébet neve egybeforrt a történelem egyik legborzongatóbb legendájával: a „véres grófnő” mítoszával. De vajon tényleg fiatal lányok vérében fürdött, vagy inkább hatalmi játszmák és pletykák áldozata lett? A ma Szlovákiához tartozó Csejte várában zajló események körül máig rengeteg a kérdőjel. Várkonyi Gábor írása a korabeli források alapján újraértékeli a grófnő történetét.

Kulcsár Mónika, a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos tanár. Tanítványai közül sokan kiemelkedő eredményeket értek el történelmi és nyelvi-irodalmi versenyeken, ő maga pedig tankönyvszerzőként is szerzett tapasztalatot.  A Történelemtanárok Egylete és a Denník N hírportál közös projektje keretében arról beszélgettünk vele, milyen kihívásokkal jár a történelemtanítás […]

Február 26-án folytatódott a Napunk-TTE szlovák-magyar közös múlt projektjének keretében szervezett kihelyezett történelemóra-sorozat. Ez alkalommal Munk Veronika és Bárány Balázs a Miskolci Egyetem Ferenczi Sándor Egészségügyi Technikumában tartott rendkívüli történelemórát Bolla Ildikó tanárnő meghívására. A foglalkozás középpontjában a média működése és a történelmi tévhitek természete állt. Az előadók interaktív módon, példákon keresztül mutatták be, hogyan […]

Az az elképzelés, hogy a magyarok egyenesen Attila hun fejedelemtől származnak, sőt, az ősi sumér civilizációval is rokonságban állnak, sok magyar számára ismerősen csenghet. Bár a nyelvészeti kutatások egyértelműen a finnugor nyelvcsaládba helyezik a magyar nyelvet, és történelmi, valamint régészeti bizonyítékok sem támasztják alá a közvetlen hun-magyar folytonosságot, ez az eredetmagyarázat továbbra is követőkre talál egyes körökben. Népszerű […]

Jókai ambivalens viszonya a „tót népséghez”: egyik legellenszenvesebb alakját Štúrról mintázta, más szlovákokról szuperlatívuszokban beszélt.

“Ki választhatja szét, / Mit összefont az ég, / Szlovákot és magyart / Ki választhatja szét?”

Az órákat Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője és Bárány Balázs, a Tényleg szerkesztője tartotta.

Állítás: A 19. században a szlovák-magyar szembenállás pártalapú volt. Cáfolat: A valóságban a közéleti szereplés és a politikussá válás útjai nagyon eltérőek voltak a magyar és a szlovák oldalon, hiszen a politizálás 1848 előtt a magyar nemesség monopóliuma volt. Bővebben Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott […]

Állítás: A szlovák történelem nem nyúlik vissza régebbre 1993-nál, amikor létrejött Szlovákia. Cáfolat: A szlovákok történelme 1918 előtt egybe esik a Magyar Királyság történelmével, azt követően Csehszlovákia, illetve az önálló Szlovákia történelmével.

Állítás: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szlovák volt, mert szlovák anyanyelvű felmenőkkel rendelkeztek. Cáfolat: Ha a nemzeti hovatartozásra úgy tekintünk, amely nem genetikusan, hanem az oktatás és a kultúra csatornáin keresztül öröklődik, és ebből kifolyólag akár választható is, akkor Kossuth és Petőfi magyarsága megkérdőjelezhetetlen.

Jakab György az újbudai József Attila Gimnázium, majd az Alternatív Közgazdasági Gimnázium történelemtanára volt. Dolgozott tananyagfejlesztőként, írt több tankönyvet is, míg manapság leginkább neveléstudományi munkáiról lehet ismert a szakmai közönség számára. A TTE és Denník N hírportál a szlovák-magyar közös múlt tévhiteivel, mítoszaival foglalkozó projektet indított. Ennek apropóján beszélgettünk Jakab Györggyel, aki korábban (többedmagával) egy […]

„Legyetek, – Isten neki – németek, de olyan németek, mint kultúrát szeretettel továbbterjesztő elődeitek voltak, olyan németek, mint labancverő kuruc őseitek voltak, olyan németek, mint 48-as honvéddédapátok, olyan németek, mint a Bach-korszakban magyar ruhát öltő nagyapáitok és olyan németek, mint a Thököly-hamvakat diadallal Késmárkra hozó apáitok voltak.” – írta 1927-ben a K-y-r-r betűk mögé rejtőző Kőszeghy-Winkler […]