Bocskai István kapcsán régi, részben az 1950-es évekből eredő legendák szerepelnek történelemkönyveink egy részében. Ezeket cáfolja Pálffy Géza, a téma kutatója egy szoborállítási ügyben adott, 2013-as szakvéleményében. A szerző számos tanulmányban és egy nemrég megjelent önálló kismonográfiában részletesebben is foglalkozott a kérdéssel: A magyar függetlenségért küzdött-e Bocskai István? Bővebben…

Állítás: A múltban mindig ellenségek között éltünk, folyamatosan védekeznünk kellett az idegenek, főleg a nyugatiak terjeszkedésével szemben. Cáfolat: Igaz, hogy sok támadás érte az országot külföldről, ahogy minden más országot is. Ezek azonban viszonylag kevés ideig tartottak, miközben egyetlen nagy fellendülő korszakunk sem képzelhető el a környező világ hatása és együttműködése nélkül. Bővebben…

Állítás: A magyarok másfélszáz évig magukra hagyva védték a hálátlan keresztény Európát a töröktől. Cáfolat: A végvárak fenntartási költségeinek nagy része külföldről jött, a katonák jelentős része nem magyar volt, miközben a magyar politikusok és csoportok egy jelentős része újra és újra a törökök mellé állt a keresztény erőkkel szemben. Bővebben…

  Frissítés: A Történelemtanárok Egylete 2015 első negyedévében szakmai vitát szeretne tartani az új könyvről és munkafüzetről. Németh György válaszára a bírálat írója, Klima László (zegernyei) ezen a szakmai vitán kíván reflektálni. A Nyelv és Tudomány (nyest.hu) Mítoszok a török eredetről? Kísérleti őstörténet címmel közölte zegernyei írását. A Tényleg Facebook oldala is felhívta a figyelmet […]

A 9-10. osztályosok új történelem-munkafüzetében a finnugor nyelvrokonságról szóló feladat forrásai egytől egyig sokszor cáfolt történelmi tévhitek. Bővebben…

„Azt hiszem, legkésőbb 89 októberében valaki megparancsolhatta, hogy az összes védőangyal, aki csak Európában rendelkezésre áll, mind jöjjön az NDK fölé.” 1989. november 4-én, egy szombati napon hatalmas és békés tüntetés volt Berlinben. A sok-sok követelés között szerepelt Egon Krenz (a keletnémet kommunista párt első titkára, államfő) távozása és az utazási szabadság is. Valamit tenni […]

A Veritas Történetkutató Intézet honlapján dr. Szakály Sándor főigazgató beköszöntő szövegében az alábbiakat olvassuk: „egyet mindenkor szem előtt tartunk, azt, amit egykoron a »Haza bölcse«, Deák Ferenc mondott 1848-ban – ezért is választottuk ezeket a veretes szavakat Intézetünk jelmondatául –: »…hazudni nem szabad«. Magam úgy vélem: nemcsak nem szabad, de a kutatónak tilos is!” […] […]

Egy júliusi szombat hajnalán indult el a buszunk a Déli pályaudvartól, a „Hétvége Krakkóban” út befizetőivel. Az utazás programja három város: Zakopane, Krakkó és Wieliczka köré szerveződött. Krakkói városnézésre egy délutánt szántunk, ezek alapján a „Hétvége Krakkóban” címet kissé erősnek éreztem, de úgy voltam vele, hogy üsse kő – nem ez a lényeg. A bicska […]

A Radio Q műsorának témája a Tényleg – beszélgetés Lőrinc Lászlóval, a honlap szerkesztőjével. A műsor itt érhető el. (.mp3 / 17 Mb)

„A bosnyák, aki dombra ment fel…” című írás II. részéből kiderül, miért hiszik egyesek, hogy a „piramisokat” hun-magyarok építették 34.000 éve. Bővebben…

Szarajevótól északnyugatra, mintegy 30 km távolságban fekszik Visoko, egy 17 ezer lelket számláló kisváros, melynek nevét 2005 áprilisában egy nagy visszhangot kiváltó felfedezés tette világszerte ismertté. Előbb a helyi, majd a nemzetközi sajtó számolt be címlapon arról, hogy Semir Osmanagič,  bosnyák származású, de az Egyesült Államokban élő üzletember, amatőr régész, önjelölt „piramiskutató” és nemkülönben az […]

Nemzeti emlékhellyé vált a Pannonhalmi Főapátság, az ezt jelképező sztélét szerdán avatták fel. Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az avatási ünnepségen hangsúlyozta, hogy a pannonhalmi főapátság a múlt és a jövő hírnöke is. Bővebben…