• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Bukások az érettségin
2009. május 11. hétfő, 0:00

Egy hete
indult be a tavaszi érettségi szezon a nagy, szinte minden diákot
érintő tantárgyak írásbelijeivel. Máris volt hazaárulózás, ózonlyukazás,
ki könnyűnek, ki nehéznek tartotta a teszteket, és újra fellángolt a
vita a kétszintű érettségirendszerről. (Forrás: FN)

A legtöbben, úgy tűnik, könnyen vették az első
akadályokat a matúrán. Az volt az általános vélemény, hogy nem volt
megoldhatatlan a magyar, a matek, a történelem, az angol és a német
középszintű írásbeli sem. A diákok és a pedagógusok is úgy vélik, hogy
kettesre, hármasra mindenki meg tudta írni ezeket. Volt diák, aki viccnek titulálta például az angol írásbelit. A
jobb jegyek megszerzéséhez viszont talán mélyebb tudás kellett, mint
tavaly. Több pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy az érettségit a
szakközépiskolásoknak és a felnőttképzésben résztvevőknek is meg kell
írni, így nem csoda, hogy úgy „szintezik be”, hogy a gimnazistáknak
könnyű legyen. A pedagógusok azt is kiemelték ugyanakkor, hogy idén
szakszerűbben összeállított tételsorokkal
találkoztak.

A
felsőoktatás kiherélte a rendszert


Az
mindenesetre mindenképp elgondolkodtató, hogy egy jobb képességű
általános iskolás is meg tudná írni kettes szinten a teszteket. Az
alacsonynak tűnő követelményeknek két oka lehet a szakemberek szerint.
Az egyik a középiskola expanziója, a másik, hogy a felsőoktatás az
érdekei miatt „kiherélte” a kétszintű rendszert. Ami az előbbit illeti,
egy-két évtized alatt minimum megduplázódott az érettségizők száma
Magyarországon, idén közel 140 ezren maturálnak. Ez azt jelenti, hogy ma
olyanok is megszerzik a középfokot lezáró dokumentumot, akikkel
megegyező tudásszintű diákok korábban nem is járhattak középiskolába. Ha
a régi követelményeket tartanánk, akkor továbbra is az adott populáció
40-45 százaléka kapna érettségi bizonyítványt.

A
rendszer kidolgozásakor, több mint egy évtizede az eredeti elképzelés az
volt, hogy a könnyebb vizsga „mindössze” lezárná a középfokú
tanulmányokat, az emelt szintű vizsga pedig az egyetemi-főiskolai
felvételit váltaná ki. A továbbtanuláshoz e szerint két tárgyból jóval
magasabb – országosan összemérhető, sztenderd – követelményeket kellett
volna teljesíteniük a diákoknak. Az egyetemek azonban pusztán üzleti
megfontolásból megtorpedózták ezt az elképzelést. A tanulólétszám –
állami normatívát jelentő – maximalizálása miatt ugyanis nem kérik az
emelt szintű vizsgát a felvételihez. Ha pedig nem kérik, a diákok nem is
választják – ez jól látszik a néhány százas, nagy tárgyaknál néhány
ezres emelt szintű érettségiző számából.

Már van, ahová kell emelt
szint


A vitát az egyetemek és a középfok
közti érdekellentétre lehet levezetni – mondja egy középiskolai
igazgató az FN kérdésére. A pedagógus nem is érti, hogy az oktatást
miért nem lehet főbb pontjaiban egységesen irányítani. Miért lehetséges
az, hogy annak egy szegmense, a felsőoktatás még a szaktárca
elképzeléseit is felül tudja írni – teszi fel a
kérdést.


Némi elmozdulás van azért
az eredeti elképzelések felé. Ma még ugyan csak a bölcsészettudományi
területen kötelező az emelt szint, de 2010-től az orvosi, a fogorvosi, a
gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél is kötelező lesz legalább
egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz. A rektori konferencia
nyilatkozataiból az sejthető, hogy további ilyen szigorítások várhatók.


Az emelt szintű érettségi kötelezővé tételéhez
egyébként nem kellene a törvényt módosítani, elég a képzési területekért
felelős bizottságok döntése. A változások bevezetéséhez minimum két év
kell, hiszen a leendő érettségizőknek az adott vizsgatárgyból néha külön
felkészítő képzést is kell kapniuk, valamint a tömeges vizsgáztatás
megszervezéséhez, az átálláshoz is több időre van
szükség.


Olvassa
el Balla István teljes cikkét a Figyelőneten
»


 

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 3.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017