„Budapest
ostroma a XX. század egyik legsúlyosabb magyar tragédiája.” A 65 évvel
ezelőtti ostromáról február 13-14-én a Figyelőnet ötrészes cikksorozatot
közölt.
65 évvel ezelőtt, 1945.
február 13-án ért véget Budapest ostroma, mely Leningrád és Sztálingrád
után a második világháború leghosszabb városostroma volt. A harcok, a
kitörés legfontosabb eseményeiről, társadalmi következményeiről a
Figyelőnet Ungváry Krisztián történészt, a Budapest ostroma című könyv
szerzőjét kérdezte. Videó! Tovább…
Nem igaz, hogy Rákosinak
kilencmillió fasisztával kellett szocializmust építenie, nem igaz, hogy a
besúgók országa voltunk. Bár a nyilas terror célkeresztjében a zsidóság
állt, Budapest ostromának idején bárki lehetett áldozat. Sokan az
életüket adták embertársaikért, mások meggazdagodni akartak rajtuk –
áldozatok, segítőik, nyilas bandák az fn.hu-n. Tovább…
Sztálin Budapest
megszállására adott parancsot, a szovjet katonák nem „felszabadítani”
jöttek Magyarországra. Ettől függetlenül nem jártunk sokkal rosszabbul,
mint mások: a Vörös Hadsereg katonáinak „járt a szórakozás”, de míg a
lengyel nőt életben hagyták, a „büszke németet” a megerőszakolás után
agyonlőni volt dicsőség. A kulturális különbségek és a sztálini
propaganda állt a szovjet katonák brutalitása mögött. Tovább…
A nyilas hatalomátvétellel
Budapesten is elszabadult a pokol, amit leginkább a gettók zsidó
lakossága sínylett meg. A főváros ostroma még kaotikusabb helyzetet
teremtett: itt vált el, ki maradt meg embernek. Csendőrök, rendőrök,
honvédek és hivatalnokok is segítették az üldözötteket –
visszaemlékezések az fn.hu-n. Tovább…
A vonat tetején utaztunk
hóban, fagyban…kifordult a bele, úgy könyörgött segítségért…meg kellett
mutatnom a nemi szervem, nehogy megerőszakoljanak – a front és a szovjet
hadsereg 65 éve vonult át Budapesten. A túlélő emlékei az fn.hu-n.