Tony
Blair csak a Konzervatív Párt támogatásával jutott túl jelképes
jelentőségű törvénye parlamenti szavazásán.
(Forrás:
Népszabadság)

Magyarázkodásra
kényszerült Tony Blair az újságírók előtt szokásos havi nemzetközi
sajtótájékoztatóján. Március 15-e estéjén ugyanis csak őfelsége
ellenzékének segítségével sikerült keresztülvinnie a parlament alsóházán
oktatási reformját. A kormányfő harmadik törvényhozási ciklusa egyik
sarokkövének, sőt, politikai öröksége részének tekinti az ellentmondásos
javaslatot. A Munkáspárt 69 fős munkatöbbsége nem volt elég az
előterjesztés megszavazásához, miután 52, a centrumtól balra
elhelyezkedő Labour-képviselő ellene voksolt, 25 pedig tartózkodott a
szavazástól. Végül 343 fős többséggel fogadta el az alsóház a törvény
második olvasatát. A jogszabály részletes vitájának menetrendjéről szóló
szavazás kimenetele érzékelteti a helyzet komolyságát, hiszen a
300:290-es arány pirruszi győzelmet jelez. David Cameron, a Konzervatív
Párt alig több mint száz nappal ezelőtt megválasztott vezetője ezzel
kapcsolatban kijelentette, „támogatja az oktatási reformot, de nem
fogadja el a parlament aláásásának tervét”, márpedig az erőltetett menet
erre utal.

A konzervatívok
programjába is beillő oktatási reform lényeges pontja az alapítványi
iskolák számának bővítése. A jövőben szülők, vállalatok és civil
szervezetek is létrehozhatnak iskolákat, ellenőrizve azok költségvetését
és a felvételi rendszerét.

A
munkáspárti képviselők legfőbb aggodalma, melyet a kormány minden
tekintélyét latba vetve próbál eloszlatni, hogy az iskolák vizsgával
felérő beszélgetéssel döntenek a felvételekről, a kiválasztási rendszer
pedig hátrányosan érinti az alacsony jövedelemmel rendelkező családokat.
Elfogyott a türelem az alulteljesítő iskolákkal szemben: ha egy év
alatt nem emelik a színvonalat, bezárásra lesznek ítélve.