A
miniszter több mint 40 szakot az akkreditációs bizottság elutasítása
ellenére engedélyezett.
(Forrás: Népszabadság)

Az idén már nem lehet a szomszédtól vagy a barátoktól a
tavalyi felvételikről informálódva belőni az idei esélyeket. Inkább a
tájékoztató könyvet kell alaposan átnézni, mert egészen más típusú
képzéseket tartalmaz.

Ezzel a jó
tanáccsal harangozták be december 15-én az Oktatási Minisztériumban a
2006-os felvételi tájékoztató megjelenését. A könyv már csak a bolognai
folyamatnak megfelelő szakokat tartalmaz, vagyis a tovább tanulni vágyók
– a művészeti területet kivéve – már nem találnak benne külön egyetemi
vagy főiskolai képzéseket, csak úgynevezett bachelor szakokat. A
diákoknak először ezekre a BSc-vel vagy BA-val jelölt szakokra kell
felvételizniük, majd innen léphetnek tovább a masterképzésekre – de csak
35 százalékuk -, illetve a legfelső szintre, a doktori fokozatra. A
jogász, az orvosi, a fogorvosi és az állatorvosi pályán ugyanakkor
továbbra is osztatlan a képzés. A szakok száma is drasztikusan
lecsökkent: a kötet az eddigi 413 helyett 106 (ebből 4 egyházi)
alapszakot tartalmaz.

Különösen
feltűnő a csökkenés az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán.
Korábban oldalszám lehetett találni különféle bölcsészképzéseket,
szeptembertől azonban megszűnnek a szakpárok, márpedig az ELTE-n eddig
nagyon sok kis szakpár volt.

Az
alapszakok csökkenése nem jelenti automatikusan a képzési paletta
szűkülését. Az új rendszerben is több száz kimenet lesz, vagyis több
százféle szakon lehet majd végezni. De hogy pontosan milyeneken – vagyis
hogy az alapképzésről milyen mesterszakokra lehet majd továbblépni -,
még nem lehet tudni. A felvételi tájékoztatóban nem szerepelnek
masterszakok, és a január 18-án – lapunkban is megjelenő –
kiegészítésben sem lesznek ilyenek.

Az egyetemeknek és a főiskoláknak ugyan legalább egy
olyan masterképzést is meg kellett jelölniük, ahol a bachelor szintet
elvégző hallgató folytathatja tanulmányait. A tájékoztatóban összesen
mintegy kétszáz masterképzést soroltak föl az intézmények, de nem
biztos, hogy mindegyik el is indul. A Magyar Akkreditációs Bizottság
(MAB) – az úgynevezett Bologna-rendelet késői megjelenésére hivatkozva –
még egyetlenegy master szakot sem akkreditált.

A katonai, a műszaki és az informatikai területeken a
testület engedélyezett összesen 30 masterszak-létesítést (alapítást). A
szakalapítás azonban csak az első lépés: egy szakra először létesítési
kérelmet kell beadni, majd annak jóváhagyása után az adott képzést
oktatni szándékozó intézményeknek szakindítási kérelmet kell
benyújtaniuk.

Az Oktatási
Minisztériumban és a MAB-nál azt ígérik: az akkreditációs folyamat
mostantól fölgyorsul, és nyár elejére 150-200 akkreditált master szak
közül válogathatnak majd a diákok. Akik nagy valószínűséggel főiskolát
végzett hallgatók lesznek, hiszen bachelor diplomások még nincsenek (az
első ilyen kísérleti évfolyam csak 2008-ban végez). A főiskolai
diplomával viszont lehet jelentkezni
masterképzésekre.

A masterképzések
felvételijén nem az érettségit számítják majd be: az intézmények maguk
szabják meg a követelményeket. Így nem kell igazodni a felvételi eljárás
szokásos határidejéhez.

Mindamellett a masterfelvételik várhatóan júliusban
lesznek. Vagyis a hallgatók nem csúsznak le semmiről az akkreditáció
késése miatt – nyugtatgatnak a szaktárcánál.

Kevésbé megnyugtató vagy legalábbis furcsa lehet a
felvételizők számára, amikor a tájékoztatóban egy szak mellett azt
olvassák, hogy indítására csak két évig kapott engedélyt az intézmény.
Összesen 42 szakot a MAB nemleges ajánlása ellenére is engedélyezett –
és egy részüket csak két évre – Magyar Bálint oktatási miniszter. A
tárca vezetője ezt megteheti, mert az akkreditációs bizottságnak csak
véleményezési joga van, a végső döntést a miniszter hozza meg. Az
oktatási tárcánál arra hivatkoznak: korábban is volt számos példa ilyen
engedélyezésre, csak éppen nem ilyen nagy arányban, mivel soha ennyi
akkreditációs kérelmet nem kellett egyszerre elbírálni (a MAB csaknem
800 szakindítási beadványt véleményezett).

A MAB többnyire azért utasította el ezeket a
kérelmeket, mert nem látta megfelelőnek a képzés feltételeit: nem volt
elegendő minősített oktató vagy elfogadható az infrastruktúra. A
tárcánál azt mondják: olyan helyen engedélyezték a bizottság által nem
támogatott képzéseket, ahol a régió munkaerőpiaca ezt igényelte. Ezek
közül is csak ott, ahol úgy látták: az intézmény menet közben
teljesíteni tudja a feltételeket.

Hogy mi lesz ezekkel a szakokkal két év múlva? Fésüs
László, a MAB elnöke azt mondja: azt fogják javasolni, hogy azoknál a
szakoknál, ahol a feltételeket két év múltán sem teljesítették,
szüntessék meg a képzést, a hallgatókat pedig vegye át egy másik
intézmény.

Mang Béla, az oktatási
tárca felsőoktatási helyettes államtitkára viszont leszögezte: ilyet nem
tehetnek, nem hozhatják utólag hátrányos helyzetbe a már bejutott
hallgatókat. Az alapszabály – leegyszerűsítve – úgy szól: ahogyan egy
hallgató elkezdte a képzést, úgy is kell befejeznie. Vagyis: csak
felmenő rendszerben szűnhet meg a szak. – Azaz két év múlva nem indulhat
első évfolyam, akik viszont már oda járnak, az adott intézményben
fejezhetik be tanulmányaikat – mondja Mang Béla. Szerinte azonban erre
nem kell számítani, biztos benne, hogy az intézmények időre pótolni
fogják hiányosságaikat.

Médiasztárság helyett vállalati
kommunikáció

A kommunikációs pályára
jelentkezők nagy része nem ismeri a pálya tényleges munkaerő-piaci
jellemzőit: médiasztár szeretne lenni. Eközben robbanás történt a
vállalati kommunikációs szférában: ezen a területen bővül a kereslet a
végzettek iránt. A tévhitek eloszlatása érdekében és a többciklusú
képzési rendszer bemutatása céljából a Budapesti Kommunikációs Főiskola
január 14-én rendhagyó nyílt napot tart felvételiző diákoknak. Az
ingyenes rendezvényen multinacionális vállalatok vezetői, kommunikációs
szakemberek mutatják be, milyen elvárásai vannak a munkaadóknak, és
milyen lehetőségei lesznek a diplomás fiataloknak ezen a területen.
Emellett próbaórák keretében reklámszimbolikát, uniós projekttervezést,
retorikát, riportkészítést, hírelemzést hallgathatnak a felvételiző
diákok a főiskola tanáraitól.