• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Bologna tönkrevágta a tanárképzést
2010. február 5. péntek, 0:00

A
szakértők egy része szerint mindjárt szétesik a közoktatási rendszer,
mások szerint egész jó. (Forrás: ATV.hu)

A magyar közoktatás színvonalának mélyrepülését néhány
év alatt meg lehet állítani, ha megszületik az elhatározás és a
politikai döntés – állítja Fodor István, a „Bölcsek Tanácsának” tagja.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot irányító Horn György szerint
viszont téved az, aki rossz színvonalról beszél.


A „Bölcsek Tanácsát”


Sólyom László hozta létre 2008 novemberében azzal a
céllal, hogy elemezze a magyarországi oktatás lehetséges fejlesztését
(valamint a korrupciót). A tanács január 29-én publikálta észrevételeit a
Szárny és Teher címet viselő kötetben. A munkában résztvevő gondolkodók
premisszája, hogy a magyar oktatás rendszere a szétesés szélén áll,
amiért részben a bolognai rendszert, részben a kétszintű érettségit és
az iskolai közösségek felbomlását teszik felelőssé.


Nincs értékteremtés


A szakértők szerint az iskolák nagy részében ma nem
elég hangsúlyos a nevelés, hiányoznak a közösségi alkalmak, a diákok
jelentős része magára hagyatva sodródik. Az iskola értékteremtő
szerepének megerősítésében a pedagógusoknak szánnának hangsúlyosabb
szerepet a kötet szerzői – ha alkalmasak volnának betölteni ezt a
funkciót.


Ne legyen Bologna a
tanárképzésben


„A kiterjesztett
szakmai gyakorlat megtartásával, sőt, tovább növelésével nem javasoljuk a
bolognai rendszer fenntartását a tanárképzésben. Külön programokat
javasolunk a BSc, BA szinten tanuló tehetségek gondozására, illetve az
elaprózott mesterszakok felülvizsgálatát és a bachelor szakokkal való
újbóli harmonizációját is indokoltnak tartjuk – nyilatkozta Csermely
Péter egy Népszabadságnak adott interjúban. Csermely szerint elegendő
lenne nyolc év ahhoz, hogy a helyzet gyökeresen
megváltozzon.


Rendszerszinten kell
végiggondolni a változásokat, érvelt Fodor István az ATV reggeli
műsorában. Fodor egyetértett azzal, hogy bizonyos lépések hatásai már
néhány éven belül érzékelhető javulást hozhatnának, ha ehhez a megfelelő
szinten megszületnének a döntések. A tanács tagja szerint számtalan
olyan lépést lehetne tenni, aminek semmi köze a pénzhez. Javaslata
szerint a jól működő műhelyeket kellene multiplikálni, a jó pedagógusok
munkáját segíteni.


Többek között a
pedagógusképzés


megújítására is
szükség van, olvasható a Szárny és Teherben. Mivel a pedagógusok anyagi
megbecsültsége alacsony, emiatt felsőoktatásba jelentkezőknek nem a
felső öt-tíz százaléka, hanem inkább az alsó szegmense megy el
tanárjelöltnek. Ez aztán tovább rontja a pedagógusok – szakmai –
megbecsültségét, s egy ördögi kör alakul ki. A „bölcsek” szakfelügyeleti
rendszert vezetnének be (ismét), a képzésben pedig a kétszakos, öt
plusz gyakorlati évet tartalmazó oktatást. Kevesebb pedagógust
képeznének (többet bocsátanának el) – de azokat nagyobb (és állandó)
odafigyeléssel tartanák „kordában” a javaslattevők.


A gyakorlatban is jeleskedők


véleménye alapvetően tér az akadémikus elmék
elgondolásaitól. Horn György iskolaigazgató, az Oktatási Kerekasztal
tagja vitatja, hogy a tömegképzés eo ipso a minőség romlását
eredményezné. Szerinte a legfőbb kérdés, hogy hova küldi a társadalom
azokat, akiket kivet a tömeges közoktatásból, magyarán, hol vannak a
közoktatás határai. A tömegoktatás egyik nagy vívmánya az a közösség,
amiben bent tartják a gyerekeket 18 éves korig, itt keresendő a megoldás
a romprobléma kezelésére is – állítja Horn.


Nem igazolja semmi a minőségromlást, érvelt Hord, de az
szerinte tény, hogy a 21. században más típusú tudásra van szükség. Az
iskoligazgató felhívta rá a figyelmet, hogy a mai diákok több nyelven
beszélnek, értenek az információtechnikai eszközökhöz, újabb és újabb
kihívásoknak felelnek meg. Szerinte nem igaz, hogy a magyar közoktatás
rosszabb lenne, pusztán új feladatok vannak.


„Nem az oktatásnak kell
nekirohanni”
 
A közoktatás feladata a
tanulási motiváció és a tanulási képesség megteremtése, mondta Horn, s
leszögezte, az oktatás körül folyó vitáknál a felek állaáspontjai között
ugyan fontos részletekben különbség van, de az óhajokban – a
tudásvagyon felhalmozásának vágyában – nincs.


Eredeti
cikk »

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Rákóczi-lovastúra

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017