A
parlament elfogadta az új felsőoktatási törvényt.
(Forrás:
Népszabadság)

A
mellékletekkel együtt 227 oldal, 548 módosító és 128 kapcsolódó
módosító indítvány. Ez számokban kifejezve az új felsőoktatási törvény,
amelyet tegnap szavaztak meg a parlamentben, és amely alapjaiban
változtatja meg a magyar felsőoktatást. Az új felsőoktatási törvény
kiindulópontja az úgynevezett bolognai folyamat. Hazánk még 1999-ben,
Pokorni Zoltán minisztersége alatt, harminc másik országgal együtt írta
alá Bolognában azt a nyilatkozatot, amelyben a csatlakozók vállalták:
2010-ig öszszehangolják felsőoktatási rendszerüket és bevezetik a
többciklusú képzést, hogy egy egységes európai felsőoktatási térséget
alakítsanak ki. (Emlékezetes, hogy 2003 őszén egy berlini tanácskozáson a
határidőt 2005-re módosították).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egymás mellett
működő egyetemi és főiskolai oktatási rendszer megszűnik, helyébe
2006-tól a többciklusú képzés kerül (az idei tanévben kísérleti
jelleggel már indultak ilyenek). Jövő szeptembertől már csak bolognai
típusú képzéseket lehet indítani. A hallgatók először egy hároméves,
általánosabb felsőfokú alapképzésre járnak majd, amelynek a végén
úgynevezett bachelor diplomát kapnak. Ezt követően léphetnek ki a
munkaerőpiacra, de tovább is mehetnek a kétéves masterképzésre. A
rendszer legfölső szintje a már ma is működő doktori képzés.

Hogy át kell térni a bolognai
típusú rendszerre, és ehhez szükség van a felsőoktatási törvény
módosítására, azzal lényegében mindenki egyetértett, de a többség
megmaradt volna csupán az új oktatási forma bevezetésének rögzítésénél.
Az Oktatási Minisztérium szerint azonban a képzési rendszer
átjárhatatlanságán túl számos más gondja van a magyar felsőoktatásnak,
ezért nem elég csupán módosítani az 1993 óta érvényben lévő törvényt,
hanem egy teljesen új jogszabályt kell megalkotni.

Az új törvényt több mint két éve kezdték el kidolgozni,
és az elképzelések a folyamatos viták közepette meglehetősen sűrűn
változtak. A tárca azzal indokolta a tervezet gyakori módosítását, hogy
folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi és a szakmai szervezetekkel. Azok
viszont időnként olyan előírások ellen tiltakoztak, amelyek már, vagy
még nem is szerepeltek a javaslatok között. Tavaly ősszel Gyurcsány
Ferenc miniszterelnök kijelentette: addig nem kerülhet a parlament elé a
törvény, amíg nincs társadalmi konszenzus. Így aztán az Oktatási
Minisztérium addig egyezkedett a szakmai szervezetekkel, amíg szinte
kivétel nélkül áldásukat adták a tervezetre.

A törvényből így számos vitatott pont kikerült. Az
oktatók továbbra is közalkalmazottak maradhatnak, az egyetemeteket és a
főiskolákat nem alakítják át közhasznú társaságokká, de speciális
jogállású költségvetési intézményként működnek majd. A gazdasági
kérdésekről a hét-kilenctagú irányító testületek (it) döntenek, amelyek
tagjai közül kettőt-hármat a fenntartó (állami intézmény esetén az
oktatási miniszter) delegál, egyet a hallgatói önkormányzat, a többit
pedig az oktatási, tudományos kérdésekkel továbbra is foglalkozó
szenátus. Az it-be nem kerülhetne be kormánytag, köztisztviselő,
politikai párt tagja, EP-képviselő. Még az adott intézmény alkalmazottja
sem.

Tegnap a parlamentben a kora
esti órákban 195 igen szavazat mellett, 132 nem ellenében elfogadták az
új felsőoktatási törvényt.