A
keresztféléves képzésben résztvevőknek január 15-ig, a többieknek
február 15-ig kell beadniuk a jelentkezési lapokat.
(Forrás:
Híradó)

A 413 szak helyett idén csak
102 szerepel a felvételi tájékoztatókban. Egy alapszakhoz viszont több
szakirány is tartozik, és ezeket szintén meg kell jelölni a jelentkezési
lapon. A keresztféléves képzésben résztvevőknek január 15-ig, a
többieknek pedig február 15-ig kell beadni a felvételi jelentkezési
lapokat.

A 3 éves alapképzésre az oktatók szerint aránylag könnyen be
lehet jutni. Az emelt szintű érettségin elért közepes eredménnyel jó
eséllyel lehet elindulni, hiszen a szegedi bölcsészkaron például ez 14
pluszpontot jelent a felvételizőnek.

A Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese
hangsúlyozta: „merjenek emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezni,
hiszen a sláger szakokra nem lehet máshogy bejutni. A pszichológián
például tavaly 30-szoros túljelentkezés volt.”

A diákok egy része már túl van a jelentkezési lapok
kitöltésén. Többen bizonytalannak érzik a jövőjüket, hiszen az
alapképzés utáni mesterképzésről semmit sem tudnak. Sokan jelentkeznének
a későbbiekben egyetemi szintű képzésre, a mesterképzésre azonban
mindössze a hallgatók egyharmadát veszik fel.

Aki a tanári pályát választja, annak is újra
felvételiznie kell a mesterképzésre, aki nem jut be, az alapdiplomával
például iskolai asszisztensként helyezkedhet el.

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar hivatalvezetője
elmondta: minden tanár azonos szintű képességgel lép ki a rendszerből
és maguk a munkáltatók döntik el, hogy belőle általános vagy
középiskolai tanár lesz a jövőben.

A
bolognai rendszerben az állam 6 évig finanszírozza a hallgatók
tanulmányait, így az ügyesebbek akár 2-3 diplomához ingyen
hozzájuthatnak.