Olaszországban
hatszáztizennégyezer külföldi tanuló vesz részt a közoktatásban. A
külföldi származású diákok beiskolázása az olasz oktatásügy egyik
központi kérdése. (Forrás: [origo])
Eddig mindig a külföldi olasz közösségekről hallottunk
históriákat, most azonban az olasz földön letelepedő külföldiek
próbálják megtalálni a helyüket az olasz társadalomban.
Észak-Olaszország gazdasági fellendülése és a határok megnyílása egyre
több bevándorló család letelepedéséhez vezet, ráadásul ezekben a
családokban átlagosan több gyermek is születik, mint az olaszoknál. A
bevándorlók körülbelül fele Kelet-Európából és Észak-Afrikából érkezik,
de a románok a maguk kilencvenháromezres diákseregével az abszolút
listavezetők. A többségük északon talál új otthont magának. Becslések
szerint Milánóban egy tipikus óvodában a gyerekek huszonöt százaléka
származik olyan családból, ahol otthon nem olaszul
beszélgetnek.
Bizonyos
tartományokban gondot okoz a tendencia, hogy az olasz szülők nem
szívesen küldik gyermekeiket olyan iskolákba, ahol magas a bevándorlók
aránya. Így könnyen kialakulhatnak olyan osztályok, ahol a diákok akár
nyolcvan százaléka külföldi. Piemont régióban például a bevándorlók
csupán a lakosság nyolc százalékát teszik ki, de rendszerint bizonyos
területeken koncentrálódnak. Novara városában például az egyik óvodában
minden száz gyerekből nyolcvanegy bevándorló. Az önkormányzat attól
tart, hogy az ilyen kerületek könnyen gettóvá válhatnak, ezért
megpróbálja jobban elosztani a gyerekeket a városban. „A csupa immigráns
gyerekekből álló osztályok nem segítik elő az integrációt,” jelentette
ki Massimo Giordano, a város polgármestere.
Az
olaszok minden jel szerint nagyobb hangsúlyt fektetnek az integrációra,
mint a kulturális sokszínűségre, tehát próbálják a bevándorlók gyerekeit
minél hamarabb „beszoktatni” az olasz kultúrába. Novarában ingyenes
étkeztetést és buszbérletet ajánlanak azoknak az olasz gyerekeknek,
akiket olyan iskolába íratnak, ahol sok a külföldi gyermek, de ugyanezt a
kedvezményt élvezhetik azoknak a bevándorlóknak a gyerekei is, akik
olasz többségű iskolát választanak.
Felmerült a
külföldi gyerekek iskolai felvételének megszigorítása is. Egy parlamenti
javaslat szerint bevezetnének egy kötelező felvételi vizsgát a nem
olasz állampolgárságú gyerekeknek. Aki ezen a vizsgán nem megy át, azt
először felzárkóztató órákra küldenék, a javaslatot azonban sokan
támadták diszkriminatív jellege miatt.
Hasonló
program bevezetésén Spanyolországban is elgondolkoztak, ahol – az olasz
példához hasonlóan – az újonnan érkező bevándorlók gyerekeit először
elkülönítve oktatták volna. A kezdeményezés természetesen elbukott, de a
bevándorló diákok egyenlőbb elosztása a közösségben a spanyoloknál is
bevett szokás. Barcelona tartomány Vic körzetében például már 1997 óta
igyekeznek egyenlően elosztani a külföldi tanulókat, akár némi
iskolabuszoztatás árán is. A modell a mai napig jó eredményekkel
működik, és az olaszok is hasonló sikereket remélnek.