Az
ezredforduló évében elért rekordszint óta az otthoni számítógépekre
szánt oktatási szoftverek piaca egyre inkább összeszűkül, és az
előrejelzések szerint ez a folyamat tovább folytatódik.
(Forrás:
SG)

A helyzet alakulásáról a The New York Times számolt be
cikkében, az NPD Group kutatócég adataira hivatkozva. Eszerint az
otthoni felhasználásra szánt oktatási szoftverek 2000-ben érték el a
rekordszintet, ami 498 millió dollárnál tetőzött, ezután azonban
folyamatos visszaesés következett be. Ez már csak azért is érzékenyen
érintette az érdekelt vállalatokat, mert az előrejelzések akkor még
újabb növekedésről, bővülő lehetőségekről szóltak. Az elmúlt öt évben
azonban nem következett be a várt növekedés, sőt, a piac egyre jobban
összeszűkült. A tavalyi évben a forgalom alig érte el a 152 millió
dollárt, ami kevesebb, mint egyharmada a rekordév eredményének. „Senki
nem gondolta volna, hogy akkor éltük a virágkort. Most, ha visszanézünk,
joggal kérdezhetjük, hogy mi történhetett?” – nyilatkozta Warren
Buckleitner, a Children’s Technology Review szerkesztője.

A forgalom visszaesése azonban nem
jelenti az érdeklődés csökkenését, hiszen manapság tucatszám elérhetők
az ingyenes szoftverek és weboldalak, amelyek költségek nélkül nyújtanak
segítséget a tanulásban. A felhasználók szempontjából tehát akár még
előrelépésként is értékelhetjük a változást, feltéve, hogy az ingyenes
megoldások is kielégítik az igényeket.

Az otthoni felhasználásra szánt programok piaca
mindesetre csökkenőben van, miközben az oktatási intézményekben egyre
több lehetőség merül fel. Legutóbb például kiderült, hogy létrejöhet az
első tankönyvek nélküli iskola, amely kizárólag laptopokra és internetes
anyagokra támaszkodna. Az oktatás továbbra is a hagyományos módon
történne, de a könyvek és füzetek helyett a diákok immár kizárólag
laptopjaikat használnák, illetve az interneten található különböző
oktatási anyagokat, amelyeket az iskola, vagy az adott tantárgyat oktató
tanár megfelelőnek talál.

Itthon
ezen a téren is van mit behozni. Bár az ingyenes oktató oldalakban
nálunk sincs hiány, az iskolákban még mindig nagy szükség van az
informatikai fejlesztésre. Az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium nemrég bejelentette, hogy az év végéig az
észak-alföldi régió három megyéjének minden általános-, közép- és
felsőfokú oktatási intézményében lesz szélessávú internet-hozzáférési
lehetőség. A legutóbbi három évben 359 Hajdú, Szolnok és Szabolcs megyei
önkormányzat kapott 2 milliárd forintnyi támogatást informatikai
fejlesztésre. A térségben 1627 iskolának, könyvtárnak és pedagógusnak
875 millió forintot juttattak informatikai eszközbeszerzéshez. Emellett
88 iskola szélessávú internet-hozzáférésének kiépítését is segítette a
tárca, 52 millió forinttal. Több, mint 380 millió forint összegű
központi forrással pedig 347 eMagyarország pont létesült a három
megyében.

A magyar felsőoktatásban
több nagyvállalat is saját projekteket indított, többek között az Intel
is, amely felsőoktatási tananyagainak egyes moduljait teszi elérhetővé.
Ezen modulok közé tartoznak a mikroelektronikai technológiák, a hálózati
processzorokkal kapcsolatos tananyag, a beágyazott számítástechnika,
vagy a vezeték nélküli számítástechnikai részleteit bemutató tantervek. A
vállalat további projektjei közé tartozik az évente megrendezett
nemzetközi diákverseny, az ISEF (International Science and Engineering
Fair), ahol idén a Magyarországot képviselő Rátai Dániel hat első díjat
nyert el, háromdimenziós rajzolást lehetővé tevő Leona3Do fantázianevű
találmányával.