A Népszava
összeállításában Miklósi László, a TTE elnöke is nyilatkozott arról,
hogyan kezelhető a kirekesztés, megbélyegzés az iskolában.

A 210 – ebből mintegy 90 cigány származású –
diákot oktató tatárszentgyörgyi általános iskola igazgatója, Petrányiné
Kocsis Márta a Népszava érdeklődésére elmondta, az iskolában nem
beszélnek a gárda ottani, vasárnapi vonulásáról, az ott történtekről.
Megjegyezte, a tanulók rendesen járnak iskolába, tanulnak, és nem
foglalkoznak azzal, ami elmúlt. Úgy véli, „senkinek sem kellene tovább
ragoznia ezt az egész ügyet”.

Miklósi László, a Történelemtanárok
Egyletének elnöke úgy vélte, ha az iskolába a diákok kérdései által
„bejönnek” a napi események, a jó tanár nem zárkózhat el azok
megbeszélésétől. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy minden pedagógus a
tanítás teljes folyamatában beszéljen arról, elfogadható dolog-e a
kirekesztés, a megbélyegzés. Ha pedig alkotmányellenesség történik, arra
külön fel kell hívni a tanulók figyelmét, meg kell velük ismertetni a
tolerancia fogalmát is. „Mindennek helye kell hogy legyen az iskolában,
de nem pártpolitikai alapon” – tette
hozzá.

Simonné Toldi
Ágnes, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője szerint
se az általános, se a középiskolában nem kell felhívni a gyerekek
figyelmét „direktben” a gárdára azzal, hogy a tanárok beszélnek róla,
jobb, ha csak akkor hozzák szóba, ha a diákok kérdezik. Úgy vélte, az
intézményekben nem az ellentétek szítását, hanem egymás elfogadását
kellene inkább szorgalmazni. A toleranciát viszont tanítani kell, mert
„akármelyik kisebbséghez tartozik is valaki, senki sem tehet arról, hogy
hová, az ország melyik szögletébe születik”.

A Népszava teljes cikke: Közfelháborodás
a terjedő cigányellenesség miatt