Történelminek
nevezte Magyar Bálint oktatási miniszter az európai oktatási
miniszterek berlini tanácskozását
(Forrás: Népszabadság)

Magyarország 30 másik országgal együtt 1999-ben
csatlakozott a bolognai folyamathoz, vállalta, hogy 2010-ig
kétciklusúvá, vagyis a nemzetközi normáknak megfelelővé alakítja a
magyar felsőoktatás szerkezetét. A kétciklusú rendszerben az egységes
kreditrendszernek köszönhetően összehasonlíthatók lesznek a különféle
országok felsőoktatási intézményeiben szerzett diplomák, és ez lehetővé
teszi, hogy a hallgatók bármely állam bármely intézményében folytassák
tanulmányaikat.
 
A mostani megbeszélésen a
jelen lévő oktatási miniszterek arról állapodtak meg, hogy a kétciklusú
képzési rendszer bevezetésének határidejét 2005-re hozzák előre. Magyar
Bálint a lépést a felsőoktatásban tapasztalható, egyre élesebb
nemzetközi versennyel magyarázta. Összesen mintegy hatszázezer külföldi
diák tanul az Egyesült Államokban, Európában pedig kétszázezer fővel a
németek vezetnek. Hazánknak a finn példa tanulságos: az ötmilliós
országban nyolcezer külföldi diák tanul, a tízmilliós Magyarországon
alig több mint háromezer.

A
kétciklusú képzés bevezetése az egyetemi-főiskolai rendszer
felszámolásával komoly terheket ró a magyar felsőoktatásra, de
versenyképessé teheti a magyar intézményeket, és lehetővé teszi, hogy a
magyar diákok a mostaninál jóval könnyebben és nagyobb számban
tanulhassanak külföldön.

A bolognai
folyamathoz még az előző kormány csatlakozott 1999-ben, ám a
felsőoktatási intézmények 2000. évi integrációján túl az intézményi
átszervezésben nem történt sok. A Fidesz a tradicionális, német–magyar
elveket vallotta a felsőoktatásban, nem kívánta megváltoztatni az
egyetemi-főiskolai felosztást.

Magyar Bálint elmondta: három lépésben, 2006-ig
tervezik a kétciklusú rendszer általános bevezetését a magyar
felsőoktatásban. 2004 őszétől önkéntes alapon néhány intézmény már
alkalmazhatná az új képzési formát (valószínűleg a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem ezek közé tartozik majd), 2005-ben még
továbbra is önkéntesen állhatnának át a felsőoktatási intézmények, és
csak 2006 őszétől tenné kötelezővé az oktatási tárca a
szerkezetátalakítást.

Az OM tervei
szerint 2005 őszétől külföldön is felvehetik a magyar diákok a hazai
ösztöndíjukat és a diákhitelt. Sőt, bizonyos feltételek teljesülése
esetén a rájuk fordított normatív összeg 40 százalékát magukkal vihetik
külföldre.

A berlini tanácskozáson
Oroszország, Albánia, Szerbia és Montenegró, valamint
Bosznia-Hercegovina is csatlakozott az egyezményhez.