• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Beárazott gyerekek
2007. március 23. péntek, 0:00

Születéstől
az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek egy
gyermekre.
(Forrás. Népszabadság)

Évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek
nevelése. A Tárki kutatói nemcsak a készpénz-kiadásokat összegezték,
hanem a háztartási munka becsült értékével is
számoltak.


Az, hogy sok pénzbe kerül
egy gyerek felnevelése, nyilvánvaló. De hogy évente átlag egymillió
forintba – ez talán meglepő. Az se zavarjon meg senkit, hogy sok
családban nincs is ennyi jövedelem. A Tárki kutatói ugyanis
„forintosították” a szülők gyerekük érdekében végzett munkáját
is.


A Társadalomkutatási Intézet
Zrt. (Tárki) nemrég közreadott tanulmányában azt vizsgálta, hogy
mennyibe kerül ma Magyarországon egy gyermek felnevelése, illetve
mennyiben támaszkodhatnak az államra a szülők. Az egyenleg a gyermekes
családok számára negatív. A hiány százmilliárdokra
tehető.


A gyermeknevelés pénzbeli
hatásai négy alaptételből állnak össze: a gyermek fogyasztása, a
gyermekneveléssel járó háztartási munka, az anya kieső jövedelme,
illetve a szülők humántőke-vesztesége, ami a karrierépítés lehetőségének
csökkenéséből, esetleg ellehetetlenüléséből adódik. Gábos András, Gál
Róbert Iván és Keller Tamás azonban csak az első két tényezőt tudta
számszerűsíteni vizsgálata során.


Egy gyermek születése alapvetően megváltoztatja a
háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek,
viszont újak bukkannak fel. A kutatók arra jutottak, hogy egy gyermek
évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási
cikket) fogyaszt el. A legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó
költség a három vagy több gyereket nevelő családban
kisebb.


A Tárki kutatói ezúttal
különös figyelmet fordítottak a gyermekneveléssel kapcsolatos otthoni
munka értékére, hiszen a szülők sok olyan teendőt is elvégeznek, amit a
gyermektelen párok nem. Ez a szűken értelmezett háztartási munka mellett
a gyermek ellátásához kapcsolódó egyéb feladatokat – testi gondozást,
ruhavásárlást, együtt tanulást, meseolvasást stb. – is magában foglalja.
A költségeknél így nem csupán a tisztítószerek és eszközök árát, hanem a
kieső jövedelmet is figyelembe vették. A tevékenységek elvégzéséhez
szükséges időt a Központi Statisztikai Hivatal életmód/időmérleg
vizsgálata alapján becsülték meg, értékét az úgynevezett harmadik
szereplőnek – bébiszitter, takarítónő, bejárónő stb. – fizetendő bér
alapján számították ki. A szülők ezen az alapon évente 404-1663 ezer
forint értékű munkát végeznek otthon. A legkevesebb „élő munkaerős”
ráfordítást a két vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők nyújtanak,
míg időben a legtöbb törődést az egykék élvezhetik.


Összességében egy gyermek nevelésének éves átlagos
költsége 1,26 millió forint. Ez családtípusonként változik, hiszen ahol
egy szülő nevel két gyermeket, ott 842 ezer forintra csökken a
ráfordítás, míg az egykékre 2,04 milliót fordítanak a szüleik.
Születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költünk
gyermekünkre. (Nem számítva a szülésznek dugott hálapénzt, az óvodai
úszásoktatás, a különórák, a felkészítők, a születésnapi bulik és más
egyebek költségeit.)


A
gyermeknevelés terhein az állam többféle módon igyekszik könnyíteni. A
juttatások egy része pénzbeli, míg más részük természetbeni. Az előbbibe
a gyes, a gyet, a gyed, az anyasági segély, a családi pótlék, a
terhességi gyermekágyi segély, illetve a személyi
jövedelemadó-kedvezmény tartozik, az utóbbihoz elsősorban a
gyermek-egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás. A kettő együttes
értéke gyermekenként évi 328-937 ezer forintot tesz
ki.


Mindebből kitetszik, hogy a
gyermeknevelés költségei jóval magasabbak a támogatások öszszességénél. A
vizsgálat ráadásul csupán felveti, de nem vizsgálja az anya kieső
munkabéréből, illetve a karrierépítés nehézségeiből fakadó
jövedelem-veszteséget. A gyermekek számának növekedésével a negatív
egyenleg fokozatosan csökken. A magyar támogatási rendszer jól követi a
gyermekek számából adódó családi jövedelem-különbségeket. A három- vagy
többgyerekes családok több mint négyszer annyi segítséget kapnak az
államtól, mint az egy vagy két gyereket nevelő párok.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Általános

Családtörténeti és életútinterjúk a történelemórán

Egyezzünk ki a múlttal!

Emberi jogok tanítása

GULAG-GUVPI

Hisztorizás podcast

Holokauszt

Ismerősök? Idegenek?

Nemzeti Emlékezet Program

Szlovák-magyar közös múlt

Tankönyvbírálat

Tanulmányút

Történelemtanárok Országos Konferenciája

Történelemtanítás a gyakorlatban

Ünnepek, évfordulók

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Rákóczi-lovastúra

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017