Még soha
nem látott, 230 milliárd forintos beruházás indult el a
felsõoktatásban – mondta nemrég Magyar Bálint oktatási
miniszter.
(Forrás: Edupress)

A
2002-es választásokon és azóta többször is tízezer új kollégiumi hely
létrehozását és legalább ennyi felújítását ígérte. Négyet már átadtak,
és több diákhotel alapkövét letették. A nagyobbik ellenzéki párt szerint
a jelenlegi oktatási kormányzat zálogba adja a
felsõoktatást, amely hamarosan eladósodik.

Az Európa nyugati felén már ismert PPP lényege, hogy
ötvözi a magántõkét és az állami finanszírozást. Erre azért
lehet szükség, mert elõfordul, hogy egy intézmény – ebben az
esetben egy fõiskola, egyetem – bár rendelkezik saját
forrásokkal, egyedül nem tudja összegyűjteni a beruházásokhoz a
szükséges induló tõkét. Ekkor igénybe veheti a magánszféra
segítségét. A beruházó cég biztosítja a fejlesztéshez szükséges
összeget, amelyet a felsõoktatási intézmény kamatokkal,
szerzõdéstõl függõen 20-29 éven
keresztül törleszt, majd a kontraktus végén a felsõoktatási
intézmény megvásárolhatja az épületet.

Csillagos minõsítésű
diákhotelek

A megépített
diákszállókat és felújított kollégiumokat az épületek állapota, a
vizesblokkok mennyisége és az egy szobában lévõ ágyak száma
alapján négy komfortfokozatba sorolják. A nemrég átadott kollégiumok a
legmagasabba tartoznak. Itt ugyanis a szobához internet, külön
vizesblokk, esetleg konyha is tartozik, de a kollégiumban fodrászat,
szolárium, kondi-, fitneszterem, kozmetika, bowlingpálya, posta és egyéb
szolgáltató egységek is vannak.

Csikicsuki

Elegáns
nevek, modern színek és formák. Már birtokba vehettek a hallgatók négy
PPP konstrukcióban épült hotelt, és mindegyik esetben kitett magáért a
beruházó, nem spóroltak ugyanis a színekkel,
extrákkal.
Keserédes szájízzel fogadták Debrecenben a Campus
Hotelt, hiszen amíg át nem vágták a szalagot augusztus 9-én, a
„legendás” Benczúr Gyula Kollégium még létezett. Utána, augusztus 31-én
ugyanis megszűnt, most nem laknak ott hallgatók. Ebben az esetben adtak
ugyan több száz helyet, de el is vettek több százat a
hallgatóktól.
Nyíregyházán szeptemberben adták át a Hotel
Sandrát, ahol megtudtuk, a hallgatók tíz hónapra szóló
szerzõdést írnak alá, amit ha felbontanak, nekik maguknak
kell új hallgatót találni. A vendégfogadás szigorúan szabályozott,
külsõ látogató reggel 7-tõl este 11-ig
tartózkodhat bent.
Miskolcon amellett, hogy február 1-jén
átadták a 603 férõhelyes Uni-Hotelt, további öt kollégium is
megújul, valamint az egykori E/7-es kollégium irodaházzá és
tudásközponttá alakul. A hallgatókat túlnyomó többségben kétszer
kétágyas apartmanok várják az épületben. Megoldották az
akadálymentesítést is, ezért több szoba alkalmas mozgássérültek
elhelyezésére.

Megéri a
PPP?

Politikusoktól,
véleményektõl függetlenül számoltunk: például a veszprémi
épület 2,7 milliárd forintos beruházással valósult meg. Az intézmény
havi 32 millió forint bérleti díjat fizet a beruházónak 20 évig, azaz a
futamidõ végéig 7,68 milliárdot fizet ki a beruházónak. A 850
férõhelyes épület „lakói” havi átlag 15 ezer forinttal
számolva 20 év alatt alig több mint 3 milliárdot hoznak a kasszába. A
PPP-s körökben is felhasználható kollégiumi normatív támogatás éves
összege 80 ezer forint. Ez 850 fõre 20 év alatt 1 milliárd
360 millió forint. Vagyis a beruházó haszna nagyjából 3 milliárd forint,
de ez nem tartalmazza azt az összeget, amennyiért a beruházó 20 év
múlva eladja az épületet az egyetemnek. A szerzõdések ugyanis
nem azt tartalmazzák, hogy egy forintért kaphatja meg az intézmény a
kollégiumot, hanem azt, hogy a vevõ és az eladó megállapodnak
a vételárban. (A számítás körülbelüli és átlagértékeket tartalmaz,
ezért nem pontos.) A külföldi példákkal összevetve az látszik, hogy a
magyar PPP nem a klasszikus forma. Ugyanis Európa nyugati felén a
magánbefektetõ a beruházás összegének általában 30-45
százalékát adja, a többit az állam állja. Ekkora százalékban részesedik a
haszonból és a kockázatból is. Talán ezért hívta fel az Állami
Számvevõszék a figyelmet arra, hogy ebben a konstrukcióban
félõ, hogy a kockázat az államé, a haszon viszont a
befektetõé lesz.
Veszprémben a Hotel Magister
avatásán a rektor elmondta, az új kollégium egyelõre nem
enyhíti jelentõsen a gondjaikat, ugyanis a 600
férõhelyes központi kollégiumukat bezárják – onnan költöznek
át a hallgatók a most átadott új, 850 férõhelyes épületbe -, a
régit szeptemberig szeretnék felújítani.
Ha a PPP-vel átadott
és felújított kollégiumi számokat megpróbáljuk összesíteni, nagyjából
arra jutunk, hogy az elmúlt négy évben kb. ötezer kollégiumi helyett
építettek vagy újítottak fel.

Európai színvonal magyar pénzért

Sokan támadják a PPP-s diákhoteleket, egy
kerekasztal-beszélgetésen Sándor Klára, az SZDSZ politikusa elmondta,
magukat a diákokat kellene megkérdezni, nekik tetszik-e az új diákhotel.
A kérdés azonban nem igazolna semmit, ugyanis a válaszok többsége az
lenne, igen. Kinek ne tetszene, hogy két didaktikatétel között kiszedeti
a szemöldökét, majd úgy idõzíti a tanulást, hogy ha eljut a
nyolcadik tételig, leugrik barnulni. Mindehhez kabátot sem kell vennie,
mert minden egy helyen van. Extrákból tehát nincsen hiány, ám ezt meg is
kell fizetni. Az új épületekben a kollégiumi helyek ára változó,
általában 10- 20 ezer forint körül mozog. Egy ágy teljes költsége kb. 45
ezer forint havonta, ebbõl az következik, hogy a normatív
támogatás mértéke is 25 és 35 ezer forint között alakul. Ezt az összeget
a felsõoktatási intézmények részben a lakhatási
támogatásból, részben az egyetem saját költségvetésébõl
finanszírozzák, azaz végeredményben máshonnan kell elvonniuk a
pénzt.

Nosztalgia

Ahhoz, hogy az Európai Unió tagjaként a magyar
felsõoktatást versenyképessé tegyük, nem maradhatunk el az
európai színvonaltól. Sõt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy
az elmúlt 15 évben megnégyszerezõdött a hallgatói létszám,
nyilvánvaló, hogy elengedhetetlenek az intézményfejlesztési beruházások.
A meglehetõsen élénk színek, a modern, esztétikus
fürdõszobák láttán nosztalgiával, de mosolyogva emlékezem
vissza a kaposvári Kaffkára. Régi, lelakott, az egyetlen „extra” a
mikrosütõ volt. Az új épületekben biztosan vigyáznék még a
fugára is, na de az igazi szintbulik, a folyosó végi összejövetelek és
közös tanulások… Örülök, hogy nem hagytam ki.

Fidesz: Ezek a konstrukciók fel fognak
borulni

Pokorni Zoltán korábban
elmondta, amíg a külföldi PPP-knél korlátozott a
magánszereplõ bevonása, ritkán haladja meg a 30 százalékot,
addig Magyarországon 100 százalékos magánforrásról beszélünk. A drága
konstrukciók miatt 20 év múlva a felsõoktatási intézmények
három-négyszeres árat fizetnek az épületekért. A párt kijelentette: „a
kormányváltást követõen kezdeményezni fogja az
elõnytelen szerzõdések felülvizsgálatát és
módosítását”. Olyan törvény elõmunkálatain dolgozik, amely
pontosan meghatározza a magántulajdonos és a közösség együttműködését.
Ez ma ugyanis „vadkapitalista módon működik”. Továbbá a nagyobbik
ellenzéki párt szerint a kormány megbízatásának lejártáig csak harmada
készül el az eredetileg ígért kollégiumi
férõhelyeknek.

OM: A PPP
hasznos

Magyar Bálint hangsúlyozza: a
magyar felsõoktatás történetében még soha nem történt ilyen
mértékű fejlesztés, 2002 és 2008 között ugyanis összesen 230 milliárd
forintos beruházás valósult, valósul meg a felsõoktatásban.
Az oktatási miniszter szerint a PPP konstrukció két tényezõ
miatt is hasznos. Egyrészt, mert nem az állam pénzébe kerül az
üzemeltetés, másrészt a már említett szolgáltató egységek is helyet
kapnak benne. Mint elmondta, eddig 3434 új kollégiumi
férõhelyet hoztak létre, 300-at felújítottak. A
magántõke bevonásával 4671 új férõhely jött létre,
17694 felújítása pedig folyamatban van. Emlékeztetett, az
elõzõ ciklusban a kollégiumi férõhelyek
száma összesen 2105-tel bõvült, épületrekonstrukcióra pedig
1,5 milliárdot költött a tárca.