Batthyány zsebórája a BÁV Rt. karácsonyi aukcióján
2005. november 9. szerda, 0:00
Batthyány
Lajos arany zsebórájára is lehet licitálni a BÁV Rt. ‘karácsonyi’,
december 6-ai ékszeraukcióján, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum szeretné
megszerezni az értékes ereklyét.
(Forrás: MTI)
Az 1840-es évek elején forgalmazott, a liverpooli
Roskell cégtől származó, tizennyolc karátos arannyal bevont tokban lévő,
ma is működő svájci óra önmagában is kvalitásos darab – mondta az
MTI-nek Dembitzné Szalóki Magdolna igazságügyi szakértő, a BÁV Rt.
aukciósházának becsüse. Különösen értékessé viszont az teszi, hogy a tok
alatti hátsó lapra vésett míves betűk tanúsága szerint „1849 évi Octob.
6-ig Gróf Battyány Lajos tulajdona” volt.
Azt nem sikerült ugyan kideríteni, hogy mikor és ki
vésette bele – egyébként a mártírhalált halt miniszterelnök nevét kis
hibával, h betű nélkül írva – a feliratot, de a történészek-muzeológusok
is Batthyányénak tekintik az órát. Tíz évvel ezelőtt ugyanis, amikor
először bukkant fel a műtárgypiacon, védetté nyilvánították – annak
ellenére, hogy megdönthetetlen bizonyítékot, például hagyatéki leltárt,
nem sikerült fellelni.
Tíz éve egy
idősebb hölgy vitte be az aranyórát a BÁV-hoz, és maga is meglepődött,
amikor Dembitzné Szalóki Magdolna felfedezte rajta a feliratot –
emlékezett vissza a becsüs, aki valószínűleg hosszú évtizedek után az
első volt, aki meglátta a vésetet. A kikiáltási ár akkor 50 ezer forint
volt. A Nemzeti Múzeum is szeretett volna hozzájutni a
Batthyány-zsebórához, de nem tudott versenyre kelni az új, azaz a
jelenlegi tulajdonossal, aki végül 300 ezer forintot fizetett érte. Hogy
az ezúttal 70 ezer forintról induló licit december 6-án hol áll meg,
azt egyelőre nem lehet tudni – és azt sem, hogy a múzeum sikeresebb
lehet-e az árverésen, mint tíz éve.
Radnóti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa az
MTI-nek azt mondta, hogy szeretnék megszerezni a valódi
Batthyány-ereklyének tekintett aranyórát – már csak azért is, mert
jövőre lesz az első felelős magyar kormány miniszterelnöke születésének
200. évfordulója. A múzeumnak, mint állami, költségvetési szervnek
azonban korlátozottak az anyagi lehetőségei. Igaz ugyanakkor az is, hogy
a múzeum élhet elővásárlási jogával is: leütési áron akkor is megveheti
a védett tárgyat, ha más licitjénél koppan hármat a
kalapács.