Számos kételyei vannak a Történelemtanárok Egyletének az új alkotmány preambulumával (mától Nemzeti Hitvallással) kapcsolatosan. Az Alapvetésben több olyan történelem értelmezés is megfogalmazódik, amely vitatható. Kérdés, hogy a szövegben olvasható megállapításokat kötelezően kell-e majd a történelemtanításban is érvényesíteni. A Klubrádió április 19-én Fazekas Csabát, a TTE alelnökét kérdezte.

Hallgassa meg a műsort (mp3)

Fazekas Csaba a Történelemtanárok Egyletének alelnöke a Klubrádiónak elmondta, nem tudják a történelemtanárok hogy a preambulum mennyire gyakorol hatást a hétköznapi életre. Jelenleg meg van az a lehetősége a tanároknak, hogy ettől eltérő álláspontjuk legyen, az alkotmánybíróság jogkörének csorbítása után azonban ez változhat.

A Nemzeti Hitvallás például kimondja, hogy a Szent Korona megtestesíti Magyarország állami jogfolytonosságát, a nemzet egységét. Kérdés, kell-e ezt majd történelemórán tanítani? Kötelező-e tanítani a történelmi alkotmány felfüggesztésével kapcsolatos passzusokat? Vagy azt, hogy az állami önrendelkezés 1944. március 14-én megszakadt és 1990. május 2-án ért véget? – tette fel a kérdést a műsorban Fazekas Géza.

Az állampolgári ismeretek része a történelemtanításnak, nyilvánvaló, hogy a következő tanévtől, a 8. 12. osztályokban az új alkotmány által képviselt berendezkedés is a tanóra része kell, hogy legyen. De mivel történelem értelmezést is ad az új alkotmány, főhet emiatt tanárok feje.

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya tegnap az Országgyűlés által megszavazandó új alkotmánnyal kapcsolatban ezt a hatpontos állásfoglalást tette közzé:

1. A történelemtanítás alapvető feladata a múltismeret mellett a jelen (társadalomismeret, állampolgári ismeretek) tanítása is. Utóbbiban kiemelt szerepe van az alkotmánynak.
2. Az alkotmány akkor teljesítheti funkcióját, akkor lehet tartós, ha a társadalom meghatározó csoportjainak, erőinek egyetértésével jön létre.
3. Aggodalommal tölti el a Történelemtanárok Egyletét, hogy az alkotmány kimunkálása nélkülözte a széleskörű szakmai és társadalmi vitát, az erre biztosított idő igen korlátozott volt, ezért a szükséges szakmai és társadalmi egyetértés nem jöhetett létre.
4. Meggyőződésünk szerint a magyar történelem egyes eseményeinek, korszakainak, személyeinek értékelése a történettudomány feladata. Helytelenítjük, hogy ezekről jogszabály, különösképp az alkotmány rendelkezzék.
5. Elfogadhatatlannak tartanánk, ha több mint két évtizeddel a rendszerváltás után akár a történelem egyes személyeinek, eseményeinek, korszakainak, korszakhatárainak alkotmányba foglalt minősítése, meghatározása révén újra politikai, ideológiai korlátja lehetne a történelmi kutatásnak, a szakmai közbeszédnek, a történelemtanításnak.
6. Nehezen értelmezhető számunkra a történeti alkotmányra való hivatkozás (a preambulumban – Nemzeti Hitvallásban, továbbá az Alapvetésben). Különösképp abszurd, hogy ezt nem csupán előzménynek, hanem a jelképes tartalmon túlmenően jogi érvényűnek is tekintik – írták.