Több
mint 300 évvel azelőtt, hogy a Szovjetunió fellőtte az első Szputnyikot,
valamint az amerikai Neil Armstrong a Holdra lépett, egy angol tudós
már ambiciózus űrprogramot szövögetett.
(Forrás: National
Geographic)

Dr. John Wilkins
(1614-72), tudós, anglikán lelkész, Oliver Cromwell, az angol
polgárháború kiemelkedő alakjának sógora, már a XVII. században űrhajó
építésén törte fejét.

Ő volt az első ember, aki terveket
szövögetett a Hold meghódítására – állítja Allan Chapman történész
professzor, az angol Oxford Egyetem tanára.

1640-ben, az akkor 26 éves Wilkins részletes
feljegyzést készített egy űrhajóról, amelyet szárnyak, rugók és lőpor
hajtott volna, valamint egy olyan szerkezetről, amellyel a különböző
világok egymással kommunikálni tudnak – tárta fel kutatásai eredményét a
történész professzor a brit Independentnek.

Wilkinsé a legkorábbi, részletesen dokumentált terv az
űr meghódítására. Természetesen filozófusok, költők korában is írtak már
a Holdra utazásról, ám Wilkins az álmodozáson túljutva, tudományos
számításokat is végzett a cél elérésére.

A XVII. században járunk, Galileo és Kopernikusz híres
csillagászati felfedezéseit ismeri a tudós társadalom. A két csillagász
eredményei azt sugallják, hogy a világegyetem lehetséges világok, Földek
sokasága, és úgy tűnik nincs akadálya a világok közötti
átjárhatóságnak.

A mai tudásunkkal
nézve mókás dolgokat gondolt Dr Wilkins. Úgy vélte például, hogy a Föld
gravitációs és mágneses ereje csak körülbelül 30 kilométer magasra ér
fel, azaz ha ezen a ponton sikerülne egy csinos űrjárműnek áttörnie
(ehhez kellett a lőpor), utána már szárnyai segítségével lebegve,
könnyűszerrel elérhető lenne a Hold. Ezentúl meg volt arról is győződve,
hogy az űrben nincs szükség ételre, az ember a Földön csak azért eszik,
mert a gravitációs erő folyvást „kihúzza” belőle az ételt.

Wilkinst nagyra törő terveiben
részben inspirálhatta a földi kontinensek felfedezései, a kor ambiciózus
tengeri felfedezőútjai. Másrészt viszont nem csak tudós volt, hanem
teológus is, aki biztosra vette, ha Isten több világot is teremtett,
isteni előrelátása miatt az embereket sem hagyta le azokról.

A tervek azonban az 1660-as évekre
szertefoszlottak. Ekkor vált ugyanis ismertté Robert Boyle és Robert
Hooke tanulmánya a Föld és a Hold között lévő légüres tér természetéről.
Wilkinsnek szembesülnie kellett azzal is, hogy a mágneses erő és a
gravitáció sem egy és ugyanaz.