Az
újságírók biztonsága áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezete (UNESCO) legújabb felhívásának középpontjában, melyet egy
nappal a sajtószabadság csütörtöki világnapja előtt tettek
közzé.
(Forrás: hvg.hu)

Az újságírók biztonsága áll az
ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) legújabb
felhívásának középpontjában, melyet egy nappal a sajtószabadság
csütörtöki világnapja előtt tettek közzé. Macura Koicsiro, az UNESCO
vezérigazgatója szerint azújságírói hivatás gyakorlása sohasem volt
veszélyesebb, mint manapság. Bejelentése szerint idén Anna
Politkovszkaja, a 2006. október 7-én moszkvai lakóházának liftjében
meggyilkolt orosz újságírónő kapja az 1997-ben alapított
sajtószabadság-díjat (World Press Freedom Prize). Ezt Guillermo Cano
kolumbiai újságíró emlékére hozták létre, akit 1987-ben a kolumbiai
drogbárókról készült tényfeltáró cikkei miatt öltek
meg.
  
Hat hónappal a
Politkovszkaja-gyilkosság után, melyet Garri Kaszparov orosz ellenzéki
vezető „egyértelműen politikai indíttatású” bűncselekménynek nevezett, a
nyomozás alig mozdult előre. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű
szervezet követelte a gyilkosság felderítését, feledésbe merülésének
megakadályozását,
egyben elítélte a nagyarányú rendőri bevetést
az április 14-i és 15-i oroszországi tüntetőkkel szemben. A Nemzetközi
Újságíró Szövetség (FIJ) adatai szerint 2006-ban 155 újságírót
gyilkoltak meg hivatásuk végzése közben, és jelenleg 174 újságíró és
médiamunkatárs van fogságban.
  
A
bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) nemrég nyilvánosságra
hozott jelentése szerint is a 2006-os esztendő volt a legrosszabb év a
szakma szempontjából, amikor 100 újságírót gyilkoltak meg világszerte. A
különböző szervezetek adatai azért különböznek, mert változó annak
megítélése, hogy ki minősül újságírónak, és mit lehet erőszakos halálnak
tekinteni.