A Történelemtanárok Egylete (TTE) az új alkotmánnyal kapcsolatban kifogásolja, hogy annak kimunkálását nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita, helytelenítik továbbá, hogy az alaptörvény egyoldalúan értékeli a magyar történelem egyes fejezeteit. A STOP a TTE alelnökét [Fazekas Csabát] kérdezte.

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya által jegyzett, az egylet honlapján olvasható hatpontos állásfoglalás Fazekas Csaba alelnök szerint azt a problémát fogalmazza meg, hogy a Nemzeti Hitvallás nemcsak megnevez konkrét történelmi eseményeket, hanem azokat bizonyos beállításba is helyezi.

„Kijelentik például, hogy Magyarországon a Szent Korona az állam alkotmányos folytonosságának és a nemzet egységének megtestesítője, hogy a kereszténységnek nemzetmegtartó szerepe volt, hogy a nemzeti önrendelkezés 1944. március 19-én megszakadt, majd 1990. május 2-án állt helyre” – sorolja a történész a kifogásolt passzusokat, hozzátéve, hogy ezek létező, ám vitatható történészi álláspontokat tükröznek.

A történelemtanárokban az a kétely merült fel, hogy az alkotmánynak ez a fajta történelemmel kapcsolatos állásfoglalása mennyiben lesz hatással – ha egyáltalán – a történelemtanítás hétköznapi gyakorlatára, illetve a történettudomány jövőbeli eredményeire. „Bizonytalanság fogalmazódott meg bennünk, hisz pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy a most új szerepkörbe kerülő Alkotmánybíróság hogyan foglal majd állást ezekben a kérdésekben” – teszi hozzá Fazekas a STOP-nak.

Az már biztos, hogy a következő utáni tanévtől kiegészítésre szorulnak a jelenleg érvényes tankönyvek, hisz Magyarország új alaptörvénye részét kell, hogy képezze a történelemtanítást a közoktatásban lezáró állampolgári ismereteknek. A szakemberek kérdése, hogy a felvázolt konkrét és nagyon is markáns történelmi események és az azokhoz fűzött értékelések kötelező érvényűek lesznek-e, vagy megmarad-e a tanárnak és a tanításnak egy olyanfajta szabadsága, amely például a Szent Koronának ezt a fajta beállítását csak egy lehetséges alternatívaként jelenítse meg.

Fazekas Csaba történészi minőségében rámutatott, hogy a magyar jobboldali politikai gondolkodásban mindig erőteljes volt a historizálás igénye, a történelmi múlt olyan érvényű megközelítése, beállítása, amely összhangba hozható napi politikai törekvésekkel. A szimbolikus politizálás napi gyakorlata most is testet ölt például az utcanevek megváltoztatására vagy a köztéri szobrok áthelyezésére irányuló törekvésekben, és ez a fajta szándék hozhatta létre az alkotmány preambulumában olvasható történelem-értelmezést is.

„A történettudomány egy szakma, amelyhez hozzátartoznak a viták, az eltérő vélemények megfogalmazásai, a történész nem szereti a kizárólagosságot. Fennáll a veszély, hogy a történelem értelmezése újra politikai kategóriává válik Magyarországon, ami nem szerencsés” – összegzi véleményét Fazekas Csaba, aki TTE-alelnökként még hozzáteszi: mostani, hatpontos állásfoglalásukat az egylet bizottmányának tagjai szövegezték, és továbbra is nyitottak a szakmai vitákra, egyeztetésekre.