A
határozat bűnösnek mondja ki Kádár Jánost a személyi szabadság
megsértése bűntettében Nagy Imréék internálása miatt
(Forrás:
Index)

Bocsánatot kért, az 1956-os
forradalom után történtekért a kormányfő. Medgyessy Péter szerint „egy
ország felelős vezetője, egy megválasztott kormányfő nem teheti meg,
hogy egy ilyen eseményen ne mondja azt, amit szívéből érez”. Az ORFK ma
nyilvánosságra hozott határozata pedig bűnösnek mondja Kádár Jánost a
személyi szabadság megsértése bűntettében Nagy Imréék internálása
miatt.

Bocsánat azért, ami akkor
történt – mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a Nagy Imre és
mártírtársai emléknapján rendezett megemlékezésen, az egykori
miniszterelnök kivégzésének helyszínén.

„Ki kell mondanom, még akkor is, ha én 14 éves voltam
1956-ban. (…) Egy ország felelős vezetője, egy megválasztott kormányfő
nem teheti meg, hogy egy ilyen eseményen ne mondja azt, amit szívéből
érez, ami a szívében van” – mondta a kormányfő a Szabadságharcosokért
Közalapítvány által a Kisfogház Emlékhelyen rendezett ünnepségen.
„1956-ban a magyarok többsége tudta, hogy mit akart. Békét, szabadságot,
függetlenséget, demokráciát. Ezekben a kérdésekben nem volt vita,
tudták azok az emberek, hogy ezért meg kell küzdeni. Meghajtom a fejemet
nagyságuk előtt, meghajtom a fejemet Nagy Imre emléke előtt és mindenki
előtt, aki áldozatává vált az 1956-os forradalomnak és
szabadságharcnak” – mondta a kormányfő.

Kádár János bűnös Nagy Imre 1956 novemberében történt
Romániába internálásában – állapítja meg az ORFK határozata, amelyet a
napokban kapott meg a feljelentő Deport-,56 elnevezésű civil szervezet.
Az MTI-hez a Deport-56, által eljuttatott irat szerint Nagy Imre,
munkatársai és családtagjaik 1956-os forradalom után Romániába történt
internálása alkalmas a személyi szabadság megsértése bűntettének
megállapítására. Tettesként az akkori szovjet vezetők, bűnsegédként
pedig Kádár János akkori magyar miniszterelnök és Münnich Ferenc akkori
magyar belügyminiszter bűnössége állapítható meg.

Az ORFK tekintettel arra, hogy az elkövetők már
elhunytak, megszüntette a nyomozást. Róth Miklós ügyvéd, a Deport-,56
jogi képviselője az MTI érdeklődésére jelezte, hogy várhatóan panasszal
fordulnak az ügyészséghez a nyomozás megszüntetése miatt, mint ahogy
folytatják az 56-os forradalom után a Szovjetunióba hurcolt több száz
magyar állampolgár, illetve a Nagy Imre és társai elleni per ügyét is.
Az ORFK különböző indokokkal már többször megszüntette a nyomozást. A
2002. áprilisi döntés szerint a korabeli történelmi és politikai
helyzetben nem volt jogsértő az internálás. Később pedig arra
hivatkozott a rendőrség, hogy a forradalom miniszterelnökének ügyében
politikai döntés született, és a magyar igazságszolgáltatás hatálya alá
tartozó személyek nem követtek el bűncselekményt, ezért kell
megszüntetni a nyomozást.

Koncepciós per során 1958 júniusában a magyar hatóságok
szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás vádjával
halálra ítélték Nagy Imrét és több munkatársát. Az ítéletet éppen 46
évvel ezelőtt, 1958. június 16-án hajtották végre. Nagy Imrét és társait
a rendszerváltás során rehabilitálták, ünnepélyes újratemetésük pedig
1989. június 16-án volt. A Deport-,56, amely az 1990-es években az
1956-os sortüzek miatt szorgalmazta a büntetőjogi felelősségre vonást,
és számos elutasító, megszüntető hatósági döntés után érte el célját,
2000-ben tett feljelentést a mártírhalált halt miniszterelnök és társai
ügyében.