Bizonyára
sokan emlékeznek az OECD tagállamokban végzett olvasáskutatásra. A
Szlovák Közművelődési Intézet és az Irodalmi Központ 2005-ben
megismételte a felmérést a tízéves gyerekek körében.
(Forrás: Magyar
Rádió)

Azért választották a
negyedikeseket, mert a szakemberek szerint tízéves kor körül fixálódnak a
gyerekekben a kulturális igények, és ezen belül az olvasási szokások.

 
Amit rögtön az elején ki kell mondani,
hogy nem igaz, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. Eleget olvasnak a
gyerekek, de másképp, mint régen – mondta az egyik, kutatást végző
szociológus. A hetvenes években a szabadidős tevékenységek listáján az
első helyen állt az olvasás. Ma már azonban nemcsak a könyvet lehet
olvasni, olvasás a számítógépes munka, az interneten való száguldás is –
tette hozzá Pavol Ramkov kutatásvezető. Ezért is fontos, és az ország
döntéshozóinak figyelmébe ajánlandó az a tény, hogy a szlovákiai
gyerekek 47 százalékának nincs otthon számítógépe, különösen fontos
tehát, hogy az iskola segítsen; a szlovák gyerekek 85, a magyar gyerekek
80 százaléka, ám a roma gyerekek mindössze 2 százaléka használja a
számítógépet rendszeresen, az iskolában.

Kulcsfontosságú kompetenciává válik a következő években
az olvasás, akinek ugyanis olvasási, szövegértelmezési gondjai lesznek,
nem tanul meg rendesen dolgozni az információs rendszerekkel, ergo
lemarad a munkaerőpiacon. Visszatérve az olvasás klasszikus formájához, a
könyvekhez, a kutatásvezető számára is döbbenetes tény került
napvilágra a felméréssel:

A
szlovákiai családok tíz százalékában kevesebb mint tíz könyv található,
és durván minden negyedik szlovák családban 25-nél kevesebb könyv van,
ám hiba lenne azt gondolni, hogy az megy könyvtárba, hogy irodalmi és
egyéb kíváncsiságát kielégítse, akinek nincsenek otthon könyvei. A
magyar és a szlovák negyedikesek harminc százaléka egyáltalán nem jár
könyvtárba, sem az iskolaiba, sem a városiba. A romagyerekeknél ez az
arány 70 százalék. Azok a gyerekek lelkes könyvtárlátogatók, akiknek
otthon is vannak könyveik.

Minél
nagyobb a családban a könyvállomány, annál inkább örül a kisgyermek a
könyvajándéknak – hangsúlyozta Pavol Ramko szociológus -, vagyis a
könyv, az irodalom és az olvasás szeretetét átörökíthetjük
gyermekeinkre, az a kisgyerek, aki azt látta, hogy a könyvvásárlás és
olvasás hozzátartozik az élethez, maga is úgy tesz majd, ahogy a
szüleitől látta. És talán elindulhatna, megváltozhatna az a kedvezőtlen
tendencia, amit a már említett PISA-felmérés mutatott ki, hogy a
szlovákiai gyerekek, magyarok és szlovákok tíz százalékának szövegértési
gondjaik vannak. elolvassa, de nem érti a szöveget.

Egy friss, ám a felnőttek körében végzett kutatás meg
egyenesen lesújtó képet nyújt az írni és olvasni tudó szlovákiai magyar
és szlovák társadalomról. Sokan egész életükben nem írnak le egy
oldalnyi szöveget sem, és minden ötödik ember bevallja, egész életében
nem olvasott tíznél több könyvet, e tekintetben alig van különbség
magyarok és szlovákok között.