A múlt
héten mind a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mind a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megfogalmazta elvárásai a következő
kormánnyal szemben. (via Tanítók Klubja)

PSZ

Galló Istvánné,
a PSZ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, elvárják
az új kormánytól az oktatás, a nevelés, a képzés és a kutatás társadalmi
fontosságának elismerését. Mint mondta, az érdekeltek bevonásával
hosszú távú oktatáspolitikai koncepció kialakítására van
szükség.
  
A szakszervezeti vezető
az állam egyetemleges felelősségét kifejező és működési garanciát
nyújtó oktatásfinanszírozást sürgetett. Szerinte a ciklus végére az EU-s
kereseti átlagot megközelítő bérrendszert kell kialakítani, korrigálni
szükséges a bértáblát, újabb fokozatokkal kiegészítve azt, s emelni kell
a pótlékokat is.
  
Vissza kell
állítani a pedagóguspálya presztízsét, s a minőségi munka elismerésének
forrásait bővíteni kell – szögezte
le.     Hosszú távon stabil jogi
szabályozásra van szükség a közoktatásban, és csökkenteni kell a
közoktatásban dolgozók adminisztrációs terheit. Növelni kell a
továbbképzési és átképzési lehetőségek finanszírozási keretét – sorolta
elvárásaikat.
  
Galló Istvánné
szerint értékelni kell a közoktatási társulásokat, hogy mennyire
váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Szólt a tanulói órák
csökkentéséről is, megjegyezve, hogy ez elsősorban nem tanulói érdekeket
szolgált, hanem burkolt pedagógus-elbocsátást idézett
elő.
  
Azon igényüknek is hangot
adott, hogy a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők nyugdíjba
vonulásának rugalmassá tételét
megvalósítsák.
  
Kérdésre
válaszolva elmondta, hogy tapasztalataik szerint a pedagógusok többsége
támogatja alsótagozaton a buktatás visszaállítását. Az iskolai agresszió
elleni hatékony fellépést azonban szerinte nem az „iskolából való
kicsapással” lehet megoldani. Mint mondta, az önkormányzatoknak kellene
kijelölniük olyan közoktatási intézményeket, amelyeknek fel kellene
venniük a problémás gyerekeket, s ott speciálisan képzett pedagógusok
foglalkoznának velük. Elengedni viszont nem szabad őket, annak ugyanis
beláthatatlan következményei lennének – mutatott
rá.
  
Kitért arra is, hogy a PSZ
mindig a politikai pártoktól való függetlensége megőrzésére törekedett,
ezen nem is kíván változtatni. Konstruktív együttműködésre törekednek a
hatalmon lévő pártokkal és az ellenzékkel, s támogatnak minden olyan
politikai erőt, amelyik a PSZ által képviseltekkel azonosul és
megvalósításáért partnerséget vállal – közölte Galló
Istvánné.

PDSZ

A PDSZ honlapján közzétett elvárások között szerepel a
pedagógusképzés tartalmi és formai kereteinek megújítása, a
közoktatásban dolgozók szakmai becsületének helyreállítása a
jogszabályokban és a kormányzati
kommunikációban.
  
Követelik, hogy
javítsák az oktatásban-nevelésben dolgozók élet- és munkakörülményeit,
és bérüket zárkóztassák fel az uniós átlaghoz, bővítsék a jogszabályi
garanciákkal a munkavállalói érdekképviseleti tevékenység működési
feltételeit. Mint írták, az erőszak kezelésére garantálni kell a
pedagógus munkáját segítő alkalmazottak foglalkozását, érdekeltté kell
tenni a szülőket a pedagógussal való kapcsolattartásban, valamint
motiválni kell az oktatási intézmény környezetében a gyermekkel
foglalkozó intézményeket is a
kapcsolattartásra.
  
Szorgalmazzák
az érettségi tartalmának újragondolását, mert az meghatározza a tudás
tartalmát, valamint az alsóbb évfolyamok oktatási, nevelési tartalmát
is.
  
A PDSZ szerint újra kell
gondolni a nem szakrendszerű oktatás felső tagozatos kényszerét is.
Nyilván nem minden gyermeknek van arra szüksége, így ők elveszthetik
tanulási motivációjukat, de a lehetőséget nem szabad kivenni a
rendszerből. Fontosnak tartják a nemzeti alaptanterv (Nat) kibővítését
konkrét tudásanyaggal, a nemzeti és társadalmi kohéziót erősítő
tananyagtartalmak, valamint a nemzetiségi értékek megjelenítését a
tananyagban.
  
Az elvárások között
szerepel a diákok kötelező óraszámának visszaállítása legalább a
2003-as csökkentés előtti mértékre. Kiemelik annak fontosságát, hogy
elegendő idő álljon rendelkezésre a nyelvi, kommunikációs készségek, a
művészeti ismeretek megszerzésére és az alkotó tevékenységre, a zenei
műveltség és a „kéz műveltségének” fejlesztésére. Az oktató-nevelő munka
javítása érdekében csökkentenék a pedagógusok kötelező óraszámát minden
intézménytípusban legalább 10 százalékkal. Elengedhetetlennek tartják a
pedagógus életpálya kialakítását, s a PDSZ szerint a béren kívüli
juttatások mértékét a köztisztviselőkéhez kell igazítani, addig is két
fizetési fokozattal bővítenék a bértáblát.
  

A szakszervezet rámutatott arra: mindenképpen csökkenteni
kell azon osztályok létszámát, ahol sajátos nevelési igényű, hátrányos
helyzetű vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermek van. Ezen osztályok
létszámát 15-20 főben kell maximálni, valamint a fent említettek tanulók
arányát legfeljebb 20, illetve 15 százalékban kell megállapítani. Ez
szükséges feltétele az integrált nevelés hasznos megvalósításának –
írták.
  
Az elvárások között
szerepel, hogy a kormányzati döntések erősítsék a műveltség és a tudás
megbecsülését, s biztosítsák, hogy elegendő legyen az idő és a szakember
a feladatok ellátására az intézményekben. Elvárják, hogy a feladatok
meghatározása a valós társadalmi igények alapján történjen,
megszüntessék a rideg integrációt a valódi integráció érdekében,
javítsák az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás-nevelés
feltételeit.
  
A PDSZ szerint a
feladatok meghatározásának a valós társadalmi igények alapján kell
történnie. Az utóbbi években megvalósult bázisfinanszírozás
eredményeként a forrásokat több tízmilliárd forinttal szűkítették
évenként, ennek következménye több száz önkormányzati fenntartású
intézmény megszűnése, összevonása, több mint 12 ezer pedagógusi és több
ezer nem pedagógusi státusz megszűnése
lett.
  
A dokumentumban azt írták:
az oktatást a rendszerváltás óta minden politikai erő stratégiai
kérdésnek nevezi, ennek ellenére az utóbbi években azt élik meg, hogy
minden résztvevő – diák, szülő, fenntartó, intézményvezető, pedagógus –
arról nyilatkozik, hogy számára egyre rosszabb. Ezért nyilvánvaló, hogy
valami nagyon nincs rendben.
  

Álláspontjuk szerint az oktatásnak és gyermekvédelemnek hosszú
távú, kiszámítható, konszenzuson alapuló stratégia kidolgozására és
megvalósítására van szüksége, folyamatos és rendszeres érdemi egyeztetés
mellett. Az egyeztetéseknek ki kell terjedniük szakmai, valamint a
munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekre – szögezték
le, hozzátéve: a kormányalakítás után a lehető legrövidebb időn belül
tárgyalásokat kell kezdenie a kormánynak a szakmai és érdekvédelmi
szervezetekkel.