Holnap
új tanév kezdődik. Így már a második olyan évfolyam indul, ahol
kizárólag szülői kérésre vagy a túl sok hiányzás miatt lehet buktatni.
Az érettségiző középiskolásoknak eközben új felvételi stratégiát kell
kidolgozniuk.
(Forrás: Népszabadság)

Mintegy másfél millió diák számára holnap elkezdődik a
tanítás. A június 15-ig tartó tanévben a tavaly elkezdett közoktatási
reform „megy tovább a maga útján” – igaz, nem zökkenőmentesen. Az idén
már két évfolyam teljesítményét kell félévkor és az év végén osztályzás
nélkül, szöveges formában értékelniük a pedagógusoknak. Az elsős és a
másodikos tanulókat nem lehet évismétlésre kötelezni, kivéve, ha a szülő
kéri, illetve ha a diák a tanítási órák több mint 20 százalékán nem
vett részt.

A megkérdezett pedagógusok azt mondják, hogy a buktatás
tilalma nem okozott gondot. Ha egy gyermek teljesítménye túlzottan
elmarad a többiekétől, akkor „meg lehet beszélni” a szülővel az
évismétlést. Annál nagyobb fejtörést okozott viszont a szöveges
értékelés.

Az elmúlt tanév
tapasztalatai azt mutatják: a szülők nem értik a pedagógia nyelvén írott
szövegeket. Azt kérdezik a tanítótól: mit jelent a leírt szöveg
osztályzatban kifejezve? Persze, ha egyáltalán el tudják olvasni azt.
Ugyanis – mint arra Horváth Péter, a VIII. kerületi Erdélyi Utcai
Általános Iskola igazgatója rámutatott – vannak szülők, akik egyáltalán
nem tudnak olvasni. Ők a múlt tanév végén sorra járultak a tanítónőhöz,
azt kérve: olvassa föl nekik a gyermekükről készült értékelést.

A tanítóknak sem volt egyszerű
megírni a szövegeket. A szaktárca segítségképpen az iskolák
rendelkezésére bocsátott ugyan egy szoftvert, amellyel ki lehetett
tölteni a lapokat, annak használata azonban sok iskolában komoly
problémát okozott. Olykor hosszabb ideig készültek az értékelések
számítógéppel, mint kézzel. Akár így, akár úgy, nem kis munka megírni
150 oldalnyi szöveget. Ennyit tesz ki ugyanis az értékelés két 25 fős
osztálynál.

Nagyné Jancsó Irén, a
nagyatádi Árpád fejedelem Általános Iskola tanítónője azt mondja: ennél
is nagyobb gondot okozott neki, hogyan fogalmazza meg „árnyaltan” azt,
ha egy diák magatartásával probléma van, vagy ha nem éppen dicséretes a
teljesítménye. Ebben a tárca kiadványa nem segített, abban ugyanis az
értékelések összeállításához szerepelt olyan példamondat is, hogy a diák
„hatása a közösségre káros” – mutatott rá Nagyné. A nagyatádiak azt
szeretnék, ha a tárca több segítséget adna a szöveges értékelésekhez.
Ezt a kérésüket nyáron írásba is foglalták – kezdeményezésükhöz azóta
több Somogy megyei iskola is csatlakozott. Hogy lesz-e eredménye, nem
tudni. Az viszont biztos, hogy a szintén a tavalyi tanévben bevezetett
kétszintű érettségi menetében, és a felvételi pontszámításban lesz
változtatás.

Az oktatási tárca a
nyári érettségi-felvételi időszak botrányait követően több helyen
igazítana a rendszeren. A leglényegesebb változás, hogy a
nyelvvizsgákért az idei 20 pont helyett legföljebb 10 többletpontot
lehet majd szerezni. Megszűnik a legnagyobb vihart kavart
„pontösszesöprési” lehetőség is: azaz a régebben érettségizettek már nem
számoltathatják össze régi érettségijük maximális pontszámait egy most
letett emelt szintű matúra többletpontjaival.

A napokban a száz lépésből újabb hetet jelentenek be –
ezek az oktatási reform kiegészítő lépései. Az esélyegyenlőség
megteremtése érdekében korlátozni szeretnék azt, hogy az iskolák a hat
és nyolc évfolyamos képzésre maguk választhassák ki diákjaikat. Ezért a
szülők bármelyik intézménynél kezdeményezhetik gyermekeik felvételét, és
a területileg illetékes tanintézet nem utasíthatja el a körzetben lakó
jelentkezőket. A kistérségi együttműködés erősítésével szűkíteni kell a
különböző iskolák és iskolatípusok közti színvonalbeli különbséget. A
korszerűbb tudás megszerzése a célja annak az elképzelésnek, amely
nagyobb szerepet szán a tanításban a digitalizációnak. A tárca tervei
közt szerepel a tankönyvi akkreditáció átfogó felülvizsgálata. Szemünk
fénye program címmel a tantermek világítását is egészségesebbé teszik.