A
Népszabadság cikkében említett perről az Oktatási és Kulturális
Minisztériumnak (OKM) nincs tudomása. A minisztérium több különböző
eszközzel kívánja megelőzni a szegregatív gyakorlatok kialakulását,
illetve a meglévő káros gyakorlatok megszüntetését.

A tárca számos jogszabályt hozott, elsőként a
közoktatásról szóló törvény tilalmazta az iskolai szegregációt, majd ezt
követően került be az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló törvénybe. A jogszabályok felülvizsgálata és
módosítása is folyamatosan zajlik annak érdekében, hogy a jogi környezet
a legrászorulóbb gyermekek, tanulók érdekeit erősítse. Az OKM a
jogszabályok mellett számos programot indított az integrált oktatás
megvalósítása érdekében.
 
Az Oktatási és
Kulturális Minisztériumnak alapvetően két célja
van:
 
1. Minél több roma gyermek legyen
sikeres a közoktatásban. Ennek érdekében több intézkedést hozott,
amelyek középpontjában az integráció
áll:
 
Sikeres a beóvodáztatási támogatás. A
beóvodázási támogatás alapvető célja, hogy a jelenleg intézménybe nem
járó, leginkább rászoruló gyermekek is bekerüljenek az óvodai
nevelésbe.
Sikeres az Integrációs Program, mivel immár 1653
intézmény kapcsolódott be a módszertani alapú fejlesztésekbe. Az
integrációs programban 676 óvodai tagintézmény és 977 iskolai
tagintézmény vesz részt, összesen 76.612 célzott támogatásban részesülő
gyermekkel, tanulóval. A program szolgáltatásaiban azonban ennél jóval
több tanuló részesül; a közvetlen célcsoport halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek, tanulók diáktársai. Sikeres a program a gyermekek,
tanulók eredményeit tekintve is. Egy nagyszabású vizsgálat tanulságai a
következőket mutatják a programról: az integrált oktatás javítja a romák
iskolai eredményeit, nem rontja a nem romák eredményeit, ráadásul az
alkalmazott modern pedagógiai módszerek javítják a tanulók
önértékelését, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. További hozadéka
az integrációnak, hogy növeli a romák társadalmi elfogadottságát a nem
roma tanulók körében. (Bővebben: http://www.sulinovadatbank.hu/letoltes.php?d_id=19439)
Sikeres
az integrációban résztvevő pedagógusok új támogatási rendszere. A
pedagógusok kiegészítő illetményében az integrációs programban résztvevő
óvodák, iskolák összesen 14.636 pedagógusa részesül. A pedagógusok
átlagosan havonta bruttó 25.000 forintos plusz juttatásban
részesülnek.
A minisztérium háttérintézményében, az Educatio
Kft-ben működik az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, amelynek
feladata, hogy segítséget nyújtson az iskolai integrációs program
szakmai lebonyolításához.
 
2. Második cél:
megszüntetni a szegregáló intézményeket.
 
A
körzetek szabályozása az iskolai szegregáció felszámolása és megelőzése
érdekében elengedhetetlen.Az új szabályoknak megfelelő felvételi
körzeteket 2008. december 31-ig kellett a fenntartóknak kialakítani. A
körzethatárokra vonatkozó szabályok, ill. a módosítás lényege, hogy a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ne adott iskolában
koncentrálódjanak, azaz, hogy ne jöjjön létre szegregáció.
A
szabályozás hatása a 2010-es tanévben fog érvényesülni, mert ettől az
időponttól kezdődően kell megtartani a települési arányokra, a körzeti
arányokra és az iskolai arányokra vonatkozó előírást.A fent említett
jogszabályi határidő előtt számos település sikeres példával jár elöl
szegregált intézményeik megszüntetésében. Egyebek mellett a
hódmezővásárhelyi, a szegedi és a nyíregyházi iskolai integrációs
modellek megmutatták, hogy társadalmi feszültség nélkül megoldható a
gyermekek minőségi oktatása, illetőleg a szegregált intézmények
megszüntetése.
 
Az oktatási tárca minden
tudomására került ügyben eljár, illetve megteszi a megfelelő lépéseket.
Az állami beavatkozásnak további két színtere lehet. Az egyik az Egyenlő
Bánásmód Hatóság, a másik az Oktatási Hivatal, amely minden információt
kivizsgál, azokat is, amelyekről a sajtóból nyer
tudomást.
 
2007 szeptemberétől napjainkig 34
eljárás indult. Az Oktatási Hivatal elsődleges szempontja a
segítségnyújtás, a jogsértések feltárása és megszüntetése. Ezért minden
olyan esetben, amikor megállapítja a jogsértés tényét, meghatározza
azokat az alapvető intézkedéseket, amelyeket a jogsértés megszüntetése
érdekében az intézménynek végre kell hajtania, továbbá tájékoztatja a
fenntartót is, kezdeményezve a szükséges további intézkedések
megtételét.
 
Az eddigi tapasztalatok szerint
az esetek túlnyomó többségében az iskolák és a fenntartók mindent
megtesznek a jogsértés megszüntetése érdekében. Ehhez a tevékenységhez
nyújt segítséget az Educatio Nonprofit Kft. keretében működő Országos
Oktatási Integrációs Hálózat, amelynek alapfeladata, hogy segítséget
nyújtson az integrált nevelés-oktatás intézményi
megvalósításához.
 
Az Oktatási Hivatal
ugyanakkor nem indíthat eljárásokat olyan általános kijelentések
alapján, melyek szerint „több száz iskolában különítik el a gyerekeket”.
A pert indító alapítvánnyal az Oktatási Hivatal együttműködési
megállapodást kötött korábban konkrét szegregációs esetek feltárása és
azok kezelése
céljából.

Előzmény:
Jogvédők pert
indítanak az állam ellen