„Több
mint 20 társadalmi szervezet képviselője jelent meg, és kapott
tájékoztatást először is a több intézmény összevonásával létrejött új,
számomra áttekinthetetlenül monumentális minisztériumi háttérintézet
felépítéséről, terveiről.” (Forrás: OFOE)
„Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet számára a
civilszervezetekkel folytatott kétoldalú kapcsolat komoly kihívást és
sok feladatot jelent, s ebben a munkában számítunk az Ön javaslataira,
ötleteire, kéréseire, ezért engedje meg, hogy meghívjuk egy kötetlen
szakmai beszélgetésre, amelyen együtt gondolkodhatunk, és közösen
tervezhetünk.” Ezekkel a mondatokkal invitálták a pedagógiai civil
szervezetek képviselőit az OFI rendezvényére december
7-én.
Az OFI-ról megtudhattuk, hogy
az Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározó szerepet vállal,
tervei között hangsúlyos szerepet kap a pedagógiai szolgáltatás, amelyet
a közoktatás valamennyi szereplőjének saját igényei szerint kíván
biztosítani. Értesültünk továbbá arról is, hogy az újonnan összehozott
intézmény elkötelezettje az oktatási reformnak. A tájékoztatót tartó
Tolnai József, az OFI Oktatási Szolgáltatási Központjának vezető
helyettese jelezte még, hogy az EU-projekteknek köszönhetően rengeteg
pénz érkezik, de tengersok a munka is, és ezért különösen számítanak a
szakmai civil szervezetek bekapcsolódására. Hogy pontosan milyen
tartalommal és formában, arra a találkozó idején nem kaptunk konkrét
választ. De azt mindenesetre megígérték, hogy a kapcsolatunk folyamatos
lesz.
Lakrovits Elvira optimizmust
sugárzó előadásában arról szólt, hogy az 1989-ben elfogadott egyesülési
törvény és az 1993-as a civil szervezetekre vonatkozó rendelet óta
töretlenül lendületben van a civil társadalom, és a régi, valamint
újonnan létrejövő civil szervezetek vitathatatlan érdemeket szereztek az
elmúlt csaknem két évtized során. Megtudhattuk továbbá, hogy létezik
kormányzati civilstratégia, amelyet az 1065/2007-es kormányhatározat
rögzít. Ennek a 9. pontjában olvashatunk arról, hogy a koordinációval
megbízott miniszter, Lampert Mónika felügyelete alatt működik egy olyan
projekt, amelyben a társadalmi civil párbeszéd hangsúlyos szerepet
kap.
A fentiek értelmében az OFI-nak
mint minisztériumi háttérintézménynek is rendelkeznie kell
civilstratégiával, kapcsolatba lépnie valamennyi kapcsolódó civil
szervezettel. Lényegében ez az elvárás motiválta az itt ismertetett
találkozót is.
Fónagy Erzsébet, az
Magyar Pedagógiai Társaság titkára helyett (az érintett betegsége miatt)
Dóczi Erzsébet beszélt a VII Nevelésügyi Kongresszus előkészületeiről,
amelyben számítanak a szakmai civil szervezetek bekapcsolódására.
Megemlítette az OFOE honlapján zajló virtuális kongresszust mint a
Nevelésügyi Kongresszus kísérőrendezvényét. (Meglepve tapasztaltam
ugyanakkor, hogy a kongresszus hivatalos honlapján (www.nk7.hu) erről annak ellenére
nincs híradás, hogy a hivatalos sajtókapcsolaton keresztül jeleztem a
beindítását.).
Örömmel
nyugtáztuk Miklósi Lászlónak a Történelemtanárok Egylete elnökének dícsérő szavait, aki
szerint az OFOE honlapja jelenleg a „legjobb civil szakmai honlap az
országban”. Ő rövid referátumában a pedagógiai civil szervezeteket
kategorizálta, és jelezte, hogy sokat vár a találkozótól, amelyet
remélhetőleg több hasonló követ majd. Ezzel egyet is lehet érteni,
hiszen valóban nagy erőt jelentene, ha a civil szervezetek között eleven
kapcsolatok, munkaformák működnének, közös projektek születnének. Akkor
esetleg bekövetkezhet az a kedvező fordulat, hogy eltűnik a korábbi
évtizedekben rögzült passzív várakozás valami fentről érkező segítségre,
adományra, és tudatossá válik végre, hogy a civilség függetlenséget,
szabadságot jelent az ezzel járó nehézségekkel együtt. Ha odakötjük
magunkat bármilyen formális szervezethez, ha financiálisan bármelyiknek
kiszolgáltatottak vagyunk, akkor alkalmazkodnunk kell, kiszolgálnunk a
„megrendelő” érdekeit, és ez erősen csorbítja a
mozgásterünket.
Persze az is igaz, hogy a működéshez anyagi feltételek
szükségesek, és ezek előteremtése a jelen körülmények között nem
egyszerű. A jelenlegi pályázati rendszer visszásságaira,
túlbürokratizált voltára és áttekinthetetlen elbírálási kritériumaira
vonatkozóan több panasz is megfogalmazódott, és elhangzott egy javaslat
is egy ezekről kiadandó közös nyilatkozatról. A megvalósításig azonban
nem jutottunk el, de – gondolom és remélem –, hogy az ötlet közös akarat
esetén megvalósítható. Az együttlét különben ébresztett némi reményt
arra vonatkozóan, hogy lehet közünk a többi civil szervezethez,
legalábbis azok egy részéhez.
Hogy
az OFI kapcsolata velünk érdemi lesz-e, vagy formális, azt még nem lehet
tudni. Az eddigi tapasztalataim sajnos inkább a második változatot
valószínűsítik. Ne legyen igazam! Végső soron örülni lehet annak, hogy a
találkozó létrejött, és ha valóban lesz igazi folytatás, az mindenkinek
a hasznára válhat.