Dokumentum

Az MTA Pedagógiai Bizottsága 2003. március 28-ai rendkívüli ülésén a II. Osztály felkérésére – meghallgatva a NAT-projekt két vezetőjét – véleményt formált az Ember és társadalom műveltségi terület helyzetéről a NAT-revízió során. (A NAT három évenkénti revizióját a hatályos közoktatási törvény írja elő.)

A II. Osztály szóban eljuttatott kérése arra enged következtetni, hogy a testületet elsősorban a történelem tantárgy helyzete foglalkoztatja, arról kíván tájékozódni, hogy a Nemzeti alaptantervben szereplő Ember és társadalom műveltségterület megfelelő keretet biztosít-e majd a történelemoktatásnak az iskolákban. Ennek megfelelően a Pedagógiai Bizottság alapos vita után – többségi alapon – meghozott állásfoglalása is erre koncentrál.

A Bizottság sem az alaptanterv jelenlegi szövegében, sem az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaságnak – az átdolgozásban alapul vett – javaslatában nem fedezi fel a történelem tantárgy megszüntetésének szándékát. Mindkét dokumentum a tantárgynál szélesebb kategóriával, a „műveltségterület” fogalmával dolgozik, ami elvben lehetőséget teremt a fejlesztési célok és feladatok tágabb horizontú, a tudományok közötti összefüggésekre is hangsúlyt helyező, integratív szemléletű megfogalmazására. A NAT-revízió a számunkra elérhető minden információ szerint a történelemtanítást az Ember és társadalom műveltségi terület vezérmotívumának tartja, amelyhez esetenként jól integrálhatóak más társadalomtudományok megközelítésmódjai is.

A NAT-revizió koncepciója szerint a NAT (1995) szövegéből valamennyi műveltségi területre kiterjedően elmaradtak az ún. részletes követelmények, amelyek eddig a tantárgyakkal szemben támasztott igényeket tükrözték. Erre azért került sor, hogy olyan tanítási programok kidolgozására legyen lehetőség, amelyek érdemi alternatívákat kínálnak az egyes műveltségterületek oktatásának megújításához, s amelyek lehetővé teszik a tanulók eltérő kulturális hátterének, felkészültségének és érdeklődésének figyelembe vételét.

A Pedagógiai Bizottság ma úgy látja, hogy a részletes követelmények elhagyása nem fenyegeti a történelemtanítás (sem más tradicionális tantárgy) iskolai pozicióit. Bár a NAT-revizió nem írja elő, hogy milyen tantervi felépítésben és hány éves ciklusokban kell tanítani a történelmet az általános iskolában és a középfokon, de az „Ember és társadalom” általános fejlesztési feladatai csak úgy teljesíthetőek, ha minden iskolatípusban hatékony, szisztematikus történelemtanítás folyik.

A Pedagógiai Bizottság hangsúlyozza, hogy a központi irányításnak nem a NAT az egyetlen eszköze: ágazati szinten kapcsolódnak hozzá az akkreditált kerettantervek és programok, amelyek majd a részletes követelményeket is tartalmazzák. Ezekből lehet majd következtetni a tudás-tartalom és a képességfejlesztés belső arányaira. A tartalmi szabályozás harmadik szintjét az iskolai helyi dokumentumok képezik, amelyek vagy a kerettantervek, programok adaptációi, vagy a tantestületi közösségek által alkotott tantervek.

A Bizottság méltányolja a történelemtanítás sorsáért felelősséget érzők aggodalmát, de – a fentieken túl – felhívja arra a figyelmet, hogy a felülvizsgálat több szakmai testületben még folyik, a javaslat szövege folyamatosan változik, érlelődik. (Többek között megváltozott már a NAT belső tagolódása is: nem csak a 6. és a 12. évfolyamon fogalmaz majd meg fejlesztési követelményeket; a dokumentum nem csupán egyetlen ciklusban javasolja a történelem tanítását. Ez egyébként a jelenlegi szabályozás mellett valójában nem is lehetséges.)
Az ülésen elhangzott tájékoztató szerint a NAT vitaanyag-változata legelőbb 2003 május végére készülhet el, míg magát a felülvizsgálatot a tárca szeptember végén szeretné lezárni.

A Pedagógiai Bizottság felajánlja szakértelmét, szakmai közreműködését: az MTA illetékes osztályaival és az Elnökségi Közoktatási Bizottsággal együttműködve szívesen foglalkozik a NAT-munkálatokkal összefüggő elméleti-pedagógiai kérdésekkel (pl. a különböző tantervelméleti paradigmákkal; a korszerű műveltség fogalmával és iskolai adaptációjával; az oktatásügy több pólusú szabályozásának problematikájával), illetve fórumot teremt az akadémiai szakértők és a különböző műveltségterületi bizottságok munkatársai számára.

Budapest, 2003. március 28.

MTA Pedagógiai Bizottsága