• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Az ismerethiány hátráltatja az autisták integrált oktatását
2007. augusztus 31. péntek, 0:00

A
pedagógusok sokszor azért nem vállalják a sajátos nevelési igényű
gyermekek, ezen belül az autisták integrált oktatását, mert nem
rendelkeznek kellő ismeretekkel.
(Forrás: MTI)

A pedagógusok sokszor azért nem vállalják a sajátos
nevelési igényű gyermekek, ezen belül az autisták integrált oktatását,
mert nem rendelkeznek kellő ismeretekkel – mondta Gombosné Németh
Adrienn gyógypedagógus-pszichopedagógus, a Szív és Kéz Alapítvány
igazgatója az autizmus hónapja kapcsán az MTI-nek.


Az autizmus előfordulása 0,66 százalék, 150 gyermekből
egy autista – sorolta a hónap végéhez közeledve az adatokat. Nő a
diagnosztizált esetek száma, ami azzal függ össze, hogy bővülnek,
finomodnak az autizmussal kapcsolatos ismeretek, így a súlyos,
halmozottan sérült gyermekek mellett az enyhe eseteket is felismerik –
hívta fel a figyelmet.


„A legtöbb
gyermeknél 4-5 éves korban ismerik fel az autizmust, de a korszerű
módszerek lehetővé teszik a 18 és 24 hónapos kor közötti
diagnosztizálást” – összegezte Gombosné Németh Adrienn. Mint elmondta, a
Szív és Kéz Alapítványt 2005-ben hozták létre, egy évvel később pedig
megalakították a kaposvári Autista Központot, amelynek elsődleges célja,
hogy lehetővé tegye a gyermekek óvodai, majd később iskolai
integrációját.


Gombosné Németh
Adrienn a közelmúltban 173 gyógypedagógust, tanítót, tanárt és
óvodapedagógust keresett meg, hogy kérdőíves felmérés segítségével
vizsgálja, hogy országosan milyen az együttműködés a speciális pedagógia
és a többségi oktatás között. Vizsgálatának eredményeiről szólva
elmondta: a pedagógusok sokszor azért nem vállalják a gyermekek
fejlesztését, mert nincsenek erre felkészülve,


„Az természetes, hogy a gyógypedagógusok a
legfelkészültebbek, viszont megdöbbentő volt, hogy a tanítók, tanárok
egy része és az óvodapedagógusok fele nem tanult erről a témáról, bár
később más forrásokból bizonyos információkhoz jutott” – összegezte az
eredményeket. Mint elmondta, a vizsgálat azt is jól tükrözte, hogy a
fiatalok és az ötven év feletti pedagógusok vállalják leginkább ezeket a
gyerekeket. A fiatalok már tanultak valamit az autizmusról, az ötven év
felettiek pedig rendelkeznek ezen a téren valamiféle tapasztalattal –
magyarázta.


„A pedagógusképzésben
biztosítani kell a megfelelő ismereteket. Speciális képzést kell
bevezetni az egészségügyi, szociális és humánpolitikai szakemberek
oktatásában is” – javasolta a szakember, aki szerint szükség lenne
komplex ellátást nyújtó, az integrációt segítő intézményhálózat
működtetésére is.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Mementó a Donnál

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017