Talán
nincs messze a nap, amikor egy kiskorú már csak szülői engedéllyel vehet
magának Bounty csokoládét az iskolai büfében. Ám addig a zabpehelynek
és a magos zsömlének még sok csatát kell megnyernie a közétkeztetés nagy
háborújában.
(Forrás: Népszabadság)

– Próbáltam a tejes turmixot, de senkinek sem kellett,
panaszkodik Baloghné Ékes Andrea, aki a Bolyai János Műszaki
Szakközépiskolában egy kisebb büfét vezet. Ilyen sorsra jutott az
ásványvíz, a joghurt, a kefir és a félbarna, magokkal jól megpakolt
zsömle is. Ebből ma már csak pár darab fogy, ha fogy egyáltalán. Jóval
nagyobb sikere van viszont a büfétől két lépésre álló kóla-, illetve
chips- és édességautomatának, ezek a gépek a büfé bevételének mintegy
harmadát viszik el. Az okok nem túl bonyolultak: a diákok nem az
interaktivitás hívei, inkább a gép gombjait nyomogatják, igaz, ezzel
nyerni is lehet: időnként egy chips áráért kettő is kiesik az
automatából, s erre a csodára Ékes Andrea aligha lenne képes. A forgalom
se nagyon engedi, s ha az édesség árusításáról is le kellene mondania,
az további harminc-negyven százalékot venne le a bevételből. Illetve:
vinne az iskolától pár méterre fekvő önkiszolgálóba. A büfé egyébként a
déli levesig tart nyitva: tele hassal ugyanis már ez a kínálat sem
vonzó.

Mintegy ötven diák vásárol a
370-ből, naponta átlagosan kétszáz forintot költve el a büfében. Ebből a
pénzből jó esetben szendvicsre, netán pékárura és üdítőre futja. Tarol a
mozis menü is: a popcorn és a kóla. Nekünk viszont az amúgy háziasan,
kis tálcára helyezett meggyes-kókuszos golyók keltik fel a figyelmünket,
darabonként nyolcvan forintért. Nincs az az automata, amelyik
felvehetné velük a versenyt.

A
Berzsenyi Dániel Gimnázium büféje viszont már igazi nagyüzem. Ez abból
is látszik, hogy a kínálat roppant gazdag, a szokásos édességek és
pékáruk mellett szép számban vannak jelen a tejtermékek és a gyümölcsök
is, a salátákról nem is szólva.

–
Odafigyelnek, hogy mit vásárolnak – magyarázza Gregor Miklósné, hogy a
melegszendvicsek és csokis croissant-ok mellett miért fogy el naponta
20-25 hidegsaláta is. De kelendő a mandarin, a banán és az alma is, és
nemcsak a vegetáriánusok körében. Ám az édességek kivonása itt is a
bevétel mintegy negyedét nyelné el. A büfé népszerűségébe az is besegít,
hogy közvetlenül mellette van a menza, s a fasírtos tökfőzelék után
jólesik nyomatéknak egy almás rétes vagy egy szelet csoki.

A vásárló diákok tartottak attól,
hogy az édességeket esetleg kitiltják, s ebben nem is ésszerűséget,
hanem inkább kihívást láttak. Hiszen ezeregy módja lenne egy ilyen
rendelet kicselezésének. A közeli bolt látogatása és a becsempészett
nápolyi csak két földhözragadt lehetőség mindezekből. A reformkonyha
iránti szerény elkötelezettségről egyébként a menza aznapi kínálata is
sokat elárul: nehéz szagfelhők lebegnek a fejünk fölött. Valahogy úgy
vagyunk ezzel, mint az ismert falfirka keserédes bölcsessége: minden,
amit szeretünk, illegális, egészségtelen vagy hizlal. S úgy tűnik, egy
ideig az iskolai büfék sem lesznek az ellenállás bástyái. De hát ki is
harcolhatna sikerrel egy csomag finom gumicukor ellen?

---

Januártól törvény
kötelezi az iskolákat, hogy büféik megfeleljenek bizonyos ajánlásoknak.
Bár a jogszabályban nincs nevesítve, hogy az Oktatási Minisztérium
milyen, az „egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokra” gondolt,
valószínűsíthető, hogy az Országos Élelmiszer-biztonsági és
Táplálkozástudományi Intézetéről van szó. Ez viszont semmiféle tiltást
vagy korlátozást nem szab – ezt nem is teheti. A korábban
beharangozottakkal ellentétben tehát nem arról van szó, hogy egyes
termékeket kitiltanának a büfékből, hanem épp ellenkezőleg: a valódi
feladat olyan élelmiszerek beemelése a kínálatba, amelyek korábban
hiányoztak, pedig teljesebbé teszik a gyermekek étrendjét.

Tegnap az Országos
Egészségfejlesztési Intézet „Az iskolai büfék átalakítása az egészség
jegyében” címmel szervezett konferenciáján igyekezett segítséget adni az
ország mintegy háromezer iskolai büféjéért felelős vezetőknek,
egészségügyi dolgozóknak, üzemeltetőknek. Itt kiderült, hogy az évente
negyvenmilliárd forinttal támogatott iskolai közétkeztetésben adott
ételek 65 százaléka nem felel meg az egészséges táplálkozás
„ajánlásainak”, vagyis jelentős részben egészségtelen. A tanácskozáson
egyébként az egyik üdítőforgalmazó cég adataiból az is kiderült, hogy a
multinacionális vállalatoknak az iskolák nem jelentenek nagy üzletet. A
cég forgalmának csupán egy százalékát adják el ezekben a büfékben – ez
egy diákra vetítve napi egy deciliternyi üdítőt jelent.