A győri
Xantus János Múzeum szakemberei megkezdték a tárgyi emlékek
feldolgozását
(Forrás: Korridor)

Egry Ildikó régész ismertetése szerint a csontvázas
sírokat mélyre ásták, ennek köszönhető, hogy épek maradtak a
sírmellékletek, amelyek a régészeti emlékek datálásához adnak támpontot a
szakembereknek.

A kelta férfiakat
fegyverzettel temették el, a csontvázak mellett megtalálták a vaskardot,
a pajzsot, a lándzsákat, de előkerültek birkanyíró ollók, kések és
egyéb munkaeszközök is. A női sírok ruhatűket, bronz karkötőket,
bokapereceket, pasztagyöngyöket rejtettek.

Nagyméretű kerámiaedények ugyancsak felszínre kerültek a
sírokból. Közülük többnek a magassága a fél métert is meghaladja. A
sírokba szánt cserépedényeket nem égették ki a kelták úgy, mint a
használati tárgyaikat. A rossz kiégetés miatt mállékony anyagot a
restaurátorok speciális anyaggal itatják most át, amely az agyagot
megszilárdítja – tette hozzá a szakember.

Mint kitért rá, a kelták korongolták kerámiáikat.
Készítőik kedvelték a mai bormérőkhöz hasonló, úgynevezett lencseformát.
Többféle korsó is egykori gazdája mellé került. Általában
díszítetlenek, csupán elvétve jelenik meg a pontkörös bepecsételt
díszítés. A tárgyi emlékeket a téli hónapokban restaurálják, majd
kiállításon mutatják be. A sírokról pedig teljes körű dokumentációt
állítanak össze a régészek. (…)

Teljes
cikk

Képek
az ásatási területről, és a témához kapcsolódó aktuális
cikk.