Az
Eurostat legújabb tanulmányában összefoglalta a tavalyi év internetes
statisztikáit, és megállapította, hogy az Európai Unió lakosságának
fele, míg a vállalatok 90 százaléka vette rendszeresen igénybe a
világhálót.
(Forrás: SG)

A
dokumentum a 16 és 74 év közötti lakosokat vette górcső alá, és nemcsak
az általános internet-használatot, hanem a nemek közötti eltérést, és az
egy-egy ország lakosságán belüli arányt is megfigyelte. A 2004-es év
első negyedévében mindössze öt ország ért el 70 százaléknál jobb
eredményt, és az otthoni internetezők arányát tekintve – az eddigi
hagyománynak megfelelően – ismét a skandináv országok érték el a legjobb
helyezést. A rangsort Svédország vezeti 82 százalékkal, alig lemaradva
követi őt Dánia 76 százalékkal, míg Finnország 70 százalékkal épphogy
belül maradt a körön – a nem EU tag Izland szintén 82 százalékot ért el,
míg Norvégia 75 százalékot. A lista alján Görögország (20%), valamint
Litvánia, Lengyelország és Portugália (mindhárom 29%) található.
Magyarország 28 százalékkal szintén ebbe a kategóriába sorolható, tehát
bőven van mit tenni, hogy behozzuk a lemaradást.

A vállalatokat tekintve jóval
kedvezőbb a kép, igaz, hazánk ezen a téren is némi lemaradást mutat: a
magyar vállalatok 78 százaléka vette rendszeresen igénybe a világhálót,
de ezzel az eredménnyel az uniós tagországok közül egyedül Portugáliát
előztük meg, mindössze egy százalékkal. A mi szemszögünkből nézve
érdekes lett volna Szlovákia és Litvánia eredménye, de e két országból
nem állt rendelkezésre megfelelő adat. Az Eurostat felmérése szerint a
nemek közötti megoszlás már nem olyan éles, mint korábban. Igaz, néhány
országban – Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, illetve Ausztria –
még mindig 10 százalék feletti eltérés volt mérhető, hazánkban mindössze
négy százalékot írtak a férfiak javára, ami még hibahatáron belül van. A
kép a szélessávú kapcsolatokat tekintve válik ismét borússá: 2004 első
három hónapjában Magyarország háztartásainak mindössze 6 százaléka
élvezhette a szélessáv előnyeit, amellyel ismét a legalacsonyabb
kategóriában végeztünk, igaz annak első felében. Ebben a tekintetben
Dánia (36%), Finnország (21%) és Észtország (20%) vezet, míg a
középmezőny 10-18 százalék között teljesített.

Az eredményeket illetően érdemes megjegyezni, hogy a
www.internetworldstats.com
ennél jóval frissebb adatokkal rendelkezik. Az EU tagországainak
statisztikáját március 31-én frissítették, eszerint Magyarország
lakosságának már 30,2 százaléka internetezik rendszeresen, ami 326
százalékos növekedést jelent 2000 óta. Ez az egyik legmagasabb
növekedési arány, a középmezőnyt azonban ennek ellenére nem sikerült
behoznunk. A táblázat szerint ezzel az eredménnyel Ciprust (26,3%),
Litvániát (20,3%), valamint Lengyelországot (27,8%) előzzük
meg.