Kezdődik
a visszaszámlálás, május 4-én kezdődik a tavaszi érettségi szezon. A
legtöbb végzős a felsőoktatásba kerül, akik nem, azoknak is jellemzően
tanulniuk kell még a munkába állás előtt. (Forrás: FN)

Idén 137 500-an jelentkeztek érettségi
vizsgákra, mintegy 13 ezerrel többen (jellemzően a nyelvi előkészítő
évfolyamosok adják e többletet), mint 2008-ban. Közel félmillió vizsgára
(középszinten 469 776, emelt szinten 24 997) kerül sor 278 tantárgyból.
Ezek között rendes érettségi 442 570, előrehozott matúra 36 051,
ismétlő vizsga 5406 lesz. Ezeket az adatokat összevetve a felsőoktatásba
jelentkezőkkel (127 500 diák jelentkezett idén, ebből alapképzésre 90
600-an), megállapíthatjuk, hogy az érettségizők döntő része továbbtanul
főiskolákon, egyetemeken.

Egy
nemrégiben lefolytatott vizsgálat a „maradék” körülbelül 40 ezer fiatal
jövőjére volt kíváncsi. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ
honlapján közzétett felmérés szerint az érettségi után felsőoktatási
intézményekbe nem jelentkezők kevesebb mint egyötöde tervez csak munkába
állást a matúra megszerzése utáni egy évben, a legtöbben középfokú
szakképesítést szereznének. Tehát ők is továbbtanulnak. Akik várhatóan
belépnek a munkaerőpiacra, azok alkalmazottként, esetleg saját vagy
ismerőseik vállalkozásában kezdenek majd dolgozni.

A válaszadók háromnegyede (75,7 százalék) tehát tanulni
fog: középfokú szakképesítést akar szerezni már megszerzett szakmája
mellé, vagy ha gimnazista, akkor első szakmát akar tanulni. Sokan vannak
olyanok, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik
középiskolába. Az ily módon „továbbtanulók” legnagyobb csoportját, az
összes nem egyetemre, főiskolára jelentkező érettségiző közel felét (43
százalék) teszik ki azok, akik jelenlegi iskolájukban maradnak, és újabb
szakmát tanulnak, vagy felsőfokú szakképzésre fognak járni. Közöttük,
mint ahogy a nem jelentkezők között általában is, többségben vannak a
szakközépiskolások.

Az elemzés
készítői szerint ezek az adatok nemcsak az utóbbi évtizedben jelentősen
átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságaira mutatnak rá, hanem
általában a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változásokra is,
amit oktatáskutatók már egy jó ideje főként az ifjúsági életszakasz
meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével
magyaráznak.